Most természetesen azt kellene írnom, hogy tök jó volt, és hogy miért volt ilyen rövid, de nem, azért sem ezt írom. Vagyis csak félig nem írom ezt. Egészen pontosan félig írom nem ezt.
Nagyon nagyon jó volt, mármint a kezdetén volt egy halottak napja 2 napba extendálva, de az nem számít. A halottaknak megadtam a tiszteletet, de én még élek, és nagyon jól éreztem magam a maradék két napon.
Most pedig mese, hogy mi is történt:
Szombat: Unokatesómékkel elindultam anyai nagyanyámhoz (ehhe... már az elindulás sem volt túl zökkenőmentes, ugyanis elaludtam kissé, így akkor ébredtem, amikorra oda kellett volna érni Andrásékhoz, úgyhogy máshol találkoztunk, ahonnan a változatosság kedvéért elkéstem, úgyhogy kaptam is érte + mindenki el akarta hagyni Bp-t izomból, úgyhogy dugó volt nagyon. És ilyenkor mindenki autópályamatricát akar venni, including mi.), ahol édesanyám, és nagyanyám hatalmas ebéddel várt, amit jól megfejeltünk némi délutáni nassal, és természetesen telerakták a táskámat mindenféle földi jóval, úgyhogy már majdnem tele volt a táskám (no ezt képzeljétek el :-P). Hiába erre számítottam mindig meglep, hogy mennyire tele tudnak pakolni. Este unokatesómék elvittek apámhoz, ahol hattalmas babgulyásos vacsorát kaptunk, frissen sült kenyérrel... már akkor is ki volt mindenki. Egész nap zabáltunk, jó zsírosat kiadósat, és még vacsorára is... (égett is a gyomrom utána)
Vasárnap: Apámmal meglátogattuk a másikoldali nagyszüleimet a temetőben. Nagyon ki vagyok maradva a karcagi oldal életéből, teljes meglepetésként ért, hogy kisebbik unokabátyám jól rendbetette a házát, és bemutatta kedvesét, meg hogy nagyobb unokabátyámnak már 4 gyereke van (én 3-ig követtem... ehe ehe). Utoljára akkor találkoztam velük, amikor a 2. még csecsemő volt.
Hétfő: Még vasárnap este eljöttem szolnokról, és rohantam kedvesemhez, de csak jó későn értem oda (vééégre nem kellett ennem), és egész hétfőn is alig ettem valamit (tök jó volt egy kis pihi), viszont elolvastam a Terry Goodkind 2. kötetét, és éS ÉS!!! NINCS MEG A 3.!!. Mi lesz így velem? Annyira érdekelne, hogy mi fog történni... és nincs meg! És nem lehet kapni, és ááá... nincs meg valakinek? Mert az keeeelll!
Kedd: Kedvesem kedden engedett el magától... pedig nem sok kedvem volt eljönni. Unokatesómékhoz voltam hivatalos, (említettem már, hogy tanú leszek? :-) Esküvői tanú. Föl vagyok kérve, és nagyon örülök neki. És nagyon jól esett.) Jól megtanítottam őket Arne-zni, meg utána baboztunk is, meg beszélgettünk sokat. Találkoztam a "másik" tanúval is. :-) Jó fej ember, fazekas és tanár, és soksok kérdésem volt felé, és tök jókat válaszolt nekem. :-)
Este meg jól behoztam lemaradásomat... és sokat interneteztem. :-) Már rám fért.