Ma volt Goffry nap a cégnél, a legjobban várt nap. Már előre csorgott a nyálam, hogy milyen nagyot fogok én enni a finom goffryból. Azt tudtam, hogy áttették péntekre, de azt nem, hogy most már nekem kell sütni, a konyháslány (aki egyébként egészen csinos ) nem süti meg. Ez még a kisebb probléma. Lehet hogy későn érkeztem csak, és ez volt a hiba, de a feltétként választott szamócajam nem volt az igazi. Szerencsére fehér mártásszerűség az most is volt, de olyan hiányzikvalami maradt bennem. Nem is tudtam csak 1-et megenni, és az sem ízlett úgy, mint az emlékeimben. Jövő pénteken szerintem korábban megyek, és készülök valami finom lekvárral is, mert ez nem állapot, hogy nem ehetek olyan goffryt mint rég. Ez volt a legfőbb ok, amiért jönni akartam!
Egyébként tegnap rákezdte a hóesés, és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta esik... pedig azt hittem, hogy már vége van itt (is) a télnek. De ezekszerint nem volt fölösleges a sál és a kesztyű elcipelése.
Munka terén nincs nagyon különös dolog, lassan kezdek belerázódni a dolgokba. Ma költöztem át a végleges helyemre, pont látom a hóesést, úgyhogy jó.