Jó rég írtam, tudom lusta vagyok, és szégyeljem magam. Sok az elmaradás is, gyorsan bele is vágok.
Végülis addig vártam, hogy nálam maradt az óra. Rendben hazarepültem pénteken, kedvesem már otthon várt, finom ebédet készített, és sokat mosolygott rám. Annyira jó volt a közelében lenni, teljesen oda voltam érte, és a finomságok amiket csinált nekem, azóta is élmény, ha rá gondolok. (a finomságos meggymártás íze azóta is a számban van, annyira finom volt). Az ebéd után kocsiba pattantunk, ügyintézni, gyorsan berobogtunk a céghez, fizettünk számlát, írtunk papírt, vettünk EUR-t a síútra és végül vettünk biztosítást is az Europarkban. Bevásárolni már nem volt kedvünk, úgyhogy azt másnapra terveztük...
Itt szúrom közbe, hogy 30. szülinapomra kaptam egy Nintendo DS Lite-ot kedvesemtől és pár haveromtól közösen, csak kicsit később érkezett meg. Nojácska vett nekem hozzá pár dolgot amíg kinn voltam, és csak most jutottam hozzájuk, de kellett még egy microSD is hozzá, úgyhogy azt is az Europarkban vettünk. Egyébként teljesen rákattantam, hihetetlen dolgokat tud, nagyon sok játék van hozzá, egész repülőút alatt csak azzal játszottam (nem beszélve arról, hogy Nojácska is jól rákattant, egész autóút alatt Ausztriába és vissza azzal játszott). A játékok mellett sikerült vasárnap este még egy jó kis videólejátszót is szerezni rá, úgyhogy otthon átkonvertáltam 2 sorozatot és azt fogom nézni (nézem) amíg utazom a céghez. Már kaptam furcsa pillantásokat miatta ma.
Szombaton meet volt, kedvesem is jött, és én tök jól éreztem magam. Beszélgettünk sokat néztünk filmet (American Gangster - jó volt, de túl hosszú, mégegyszern nem nézném meg). Sajnos kedvesem hazavonulót fújt elég korán (már hajnali 1-kor), úgyhogy nem maradhattunk elég ideig, pedig megnéztem volna mégegyet. Dehát másnap indultunk Ausztriába.
A síelés... sokat nem akarok róla írni, nagyon jó volt, kicsit olvadt már a hó, de éjjelente gondolom hóágyúzták, és reggelre mindig nagyon szépen rendben volt az egész pálya. Nagyon jókat síeltem, jót szaunáztunk is egyszer. Képeket majd rakok föl. Tudom sok elmaradásom van ilyen téren (több mint fél éves) dehát sajnos kisebb dolgom is nagyobb ennél.
Szombat reggel eléggé rossz idő lett, és kicsit meg is fáztam, úgyhogy egyenesen jöttünk haza, nem mentünk már síelni fél napot. Ez jó döntés volt, mert így egész könnyen kigyógyultam (ma már semmi bajom), és így gyorsabban haza is értünk. Gyorsan beraktunk kedvesemmel egy adag ruhát mosni, majd irány az Auchan, bevásárlás az újabb utazásra, onnan pedig Vác volt a célpont.
Másnap délután értem vissza Pestre, és jól ráébredtem, hogy egy dobozt elhagytam a Nintendó dobozai közül (dühöngés... abban volt a 2 eredeti ROM, amim van, a microSD adaptere, stílus, kábel, grrr... legalább 20k lesz pótolni, ha nem lesz meg.).
Hétfőn indulás vissza Osloba. Gond nélkül visszaértem, az egész repüllés úgy elszaladt a NDS-nek köszönhetően, hogy csak na. Imádom, pedig soha nem hittem volna, hogy én ilyet szeretni fogok valaha is. (ráadásul 30 évesen... örök gyerek maradok, látszik már most)
Nagyon jó volt itthon lenni, de leginkább kedvesem mellett. Jó volt hozzá hazatérni, jó volt mellette ülni az autóban, jó volt érezni a jelenlétét. Öröm volt vele lenni.
Legközelebb 19-én megyek haza... Már alig várom hogy újra láthassam.