Üdvözlet kedves olvasó. Ez sem lesz sokkal hosszabb frissítés, mint az utóbi időben a többi, de legalább életjelt adok, hogy még élek, virulok, és tök jó minden. Mivel kedvesem nyomatékosan figyelmeztetett, hogy ne csak arról írjak, hogy voltam vácott, és milyen jó volt, azért ez a post nem arról fog szólni, hogy mennyire nagyon jól éreztem magam Nojácska társaságában, és hogy milyen hihetetlenül kitakarította belőlem a stresszt a puszta mosolyával, és társaságával. Azt sem fogom leírni, hogy milyen nehezen szabadultam el tőle másnap reggel, és hogy 2 vonattal később indultam csak (a tervhez képest) de még akkor is leginkább visszafordultam volna. A leginkább pedig arról fogok hallgatni, hogy azóta is csak rá gondolok, és hogy olyan apróságok, hogy a Stúdió 70 másodpercet gondolkozik míg meg tud nyitni egy másfél kilóbájtos fájlt (!), vagy hogy 2 cpp közötti kapcsolgatás 10-15 másodpercig tart már föl sem tűnik... van mire gondolni közben.
Tönkrement az USB drive-om. Kedvesem gépéből kitört az előlapi USB csatlakozó nyelve, ezért fordítva is be lehet dugni amit bele szoktak dugni. És ez nem egészséges. Szeretncsére tapasztalt ember lévén minden dolog 5-6 helyen még le van mentve, ígyhogy semmi kár nem ért, de akkor is dühítő. De legalább jó tapasztalat volt, hogy nem véletlenül csak 1 féle képpen lehet azokat a dolgokat bedugni. Valahogy majd meg kell szeretni azt a csatit, mert nem lenne jó, ha kedvesemnek is elromlana valamilye miatta... mert egy USB drive még csakcsak pótolható, de ha fényképezőgépét, vagy valami értékesebb cuccot tesz tönkre, az már rosszul fog esni.
Vettem új fülbedugó fülhallgatót az MP3 lejátszóhoz. Sokáig vacilláltam milyen legyen, végül annál maradtam, amit ajánlottak a fórumokon, ahol utána olvastam. Sony MDR-EX71. Furcsa egy füles... soha nem volt még ilyenem. Teljesen bele kell nyomni a fülbe, nem csak úgy beakasztani a kanyarulatokba. Adnak hozzá 3 különböző méretű dolgot, hogy mindenkinek jó legyen. Én rögtön a legkisebbel próbálkoztam, de nagyon furcsa volt a hangja. Semmi mély, és a magasok sem voltak jók. Leszedtem az össze magashangkiemelést, meg mindent a lajátszóról... de akkor sem. Na jó, olvassuk el a gépkönyvet. Azt írták, ha nem kielégítő a hang, akkor próbáljunk egyel nagyobb méretet. OK, kipróbáltam a közepest, és minő meglepetés, tök jó lett a hangja. Jól kizárja a külső zörjeket, csak egy gond van vele: hallom, amikor lépek vele, meg a saját lélegzetemet is. Ja, és a régivel 15-20 között volt a hangerő... ezzel 7-esen már elég jól hallom, 12-esen hangos, 20-ason fáj. :-D Ami előny még van, hogy nem esik ki folyton a fülemből... mert a másik azt tette. :-(