Természetesen sokkal rövidebb volt a hétvége, mint azt én gondoltam volna, és kellett volna.
Úgy kezdődött, hogy péntek este eltávoztam Szolnokra, ahol persze nagyon soká jött csak busz, úgyhogy teljesen átfagytam. Miután végre hazaértem, és megéreztem, hogy tényleg tök jó dolog az a szigetelés, és beszélgettem apámmal egy kicsit gyorsan (némi számítógépezés után) ágyba kerültem. Szombaton délelőtt apám akart vásárolni, délután meg volt még némi dolgom otthon, majd elindultam a vonathoz (előtte persze lecsekkoltam az információn, hogy mikor megy vonat). Persze rosszul mondta az információ, úgyhogy máskor is mentek vonatok. Úgyhogy pont 3 perc múlva indult volna egy IC. Odafutok a pénztárhoz hogy gyorsan egy jegyet kérek rá. Pénztáros szerint nem érem már el. :-S OK, akkor mégsem kérem. Fölszálltam a személyvonatra, ami 10 perc múlva indult volna. Már ott ülök rajta vagy 6-7 perce, amikor kezembe akad a jegyem, megnézem; jééé, ez nem menettérti. Gyorsan le a vonatról, szaladás a pénztárhoz, vesz jegy, vissza, a vonat persze közben elment. :-SS Vissza a váróba, fél óra és 1 óra múlva megy köv vonat, egy személy és egy IC. Kérdezem az infót melyik ér föl hamarabb: szerinte az IC. OK, megint pénztár, veszek jegyet az ICre, és várok egy órát. :-SSS Grr... és olyan dühös voltam magamra, hogy csak na. (Pit: tudom, ebben sincs semmi poén, de az egész olyan szánalmas.)
Nagy nehezen eljutottam pestre, ahol rendbe szedtem magam... valamelyest, és rohantam találkozni Pitcsodával, akinek lógtam némi pénzzel. Miután kielégítettem lelkem feketeségét néhány jólsikerült beszólással, szinte lelkileg is megtisztulva indulhattam kedvesemhez. Ebben csak az volt a jó, hogy már régen kitaláltam, hogy most majd jól meglepem, mert csak Vasárnap délután várt engem, én meg galád módon már szombat este beállítok. Aki ismeri a lányokat, az tudja, hogy ez hihhhetetlen nagy probléma, mert nincs kitakarítva, nincs rend (aham, sokkal nagyon rend volt, mint nálam bármikor), meg ő maga sincs előkészülve, és megmosdva, és... (valójában nagyon csinos volt, és finom illatú, pedig pont most csinálják a fürdőszobájukat, és 2 hete csak a lavóros megoldás múködik náluk.).
Úgyhogy jó soxor hallottam tőle a hétvégén, hogy "Olyan izé vaaagy", meg hogy "Ezt nem hiszem el", meg hogy erre egyeltalán nem számított. Hát igen, el kell ismernem, most nagyon jól el tudtam rejteni előle, és nem is gyaníthatta... :-D Elégedett voltam.