Tegnap volt a napja, amikor megtartottuk az első japánóránkat, én vállaltam hogy fölkészülök valamelyest, meg írtam mindenkinek, hogy jöjjenek minél többen, stb. Végül öten voltunk, Anna, Bea, Tamás, Zsó és én. Mivel az időjárás a "csepereg az eső" és a "rohadt nagy szél van és még hideg is" közül próbált választani így a belső térben tartandó órára szavaztunk, úgyhogy beültünk a Potalába, mivel úgyis régen ittam már Masala teát, és a kellemes emlékek felfrissítésre szorultak. Szerencsére kezdetben miénk volt az egész fölső "nagybarlang", úgyhogy nyugodtan tudtunk beszélgetni, és később sem voltak sokat, tudtunk jól tanulni. Nem készültem túl sokat, 1 A4-es lapnyi volt az egész, azt hittem végigszaladunk rajta kb 5 perc alatt, ehelyett végig azt csináltuk, és tök jó volt.
Megnéztem a Shooter című filmet is, és az is tök jó volt (ha leszámítjuk a lengedező amerikai zászlót, meg a hazafias felhangokat), jól szórakoztam. Ajánlom mindenkinek.