Szörnyű ez a hétvégézés. Nincs hozzá kedvem, nagyon nincs. Mennék Vácra, mennék kedvesemhez nagyon.
Ehelyett itt szerencsétlenkedem, és nem érzem, hogy előremozdítanám a sorsomat. Unokabátyám azt mondta egyszer, hogy "Ne dolgozz túl sokat, mert akkor nem érsz rá pénzt keresni." egyre inkább érzem, hogy igaza van. Ha ugyanazt csinálom, mint szüleim, akkor ugyanoda fogok jutni, mint szüleim. Ami azt jelenti, hogy szegénységben nyomorogva fogok élni életem alkonyán. Céget kellene alapítanom. Mivel senki nem akar, ezért egyedül.
És nem akarok itt lenni. Tudom is mit fogok csinálni. Verset tanulok!