Két említésre méltó dolog is történt velem így este felé, gyorsan beblogolom, hogy nehogy elfelejtődjön...
Az első, hogy kedvesemmel megbeszéltük, hogy ma este pizzázunk, úgyhogy én előre megrendeltem a pizzát még délelőtt, mivel a netpincér csodálatos engine-je tud olyat, hogy bizonyos időpontra előre rendelés. Én szépen beállítottam hogy 19:40-re jöjjön a pizza. Erre 18:40-kor csöng a telefonom (pont vége volt a japánórának (szerencsére nem volt kanj kérdés, így nem tűntem olyan felkészületlennek)), és futár közölte, hogy megérkezett. Mondom neki, hogy én 19:40-re kértem, és fél óra múlva fogok hazaérni, addig esélytelen a dolog. Hebegett habogott kicsit (tudom hogy nem ő cseszte el, hanem az ügyintéző valaki), és mondta, hogy majd akkor kihozzák megint. Szerencséjük hogy nem volt hideg, mert különben dörgedelmes lecseszést kaptak volna tőlem. Szóval vigyázzatok az időpontra rendeléssel, mert nem működik túl jól.
A másik amit akartam írni, hogy ma különleges dolognak voltam fültanúja: elkísértem Zsót kínaiba, és a sorban előttünk 3 japán lányka állt. Az eladó kínai lányka volt... és a kommunikáció (jobb híjján) magyarul zajlott... vagyis tört magyarul. A magyar nyelv, mint keleti civilizációkat összekötő közös nyelv. :-D Tök jó. (Az meg különösen jó volt, hogy pár szót el tudtam kapni a lányok egymás közötti csevejéből, amit még értettem is.)
Ezt a postot egyébként most a lenti gépen írom, mert kedvesem elorozta a laptopomat, és a galérián élvezi az ágyból netezés kényelmét... amit én is szoktam. o:-) Annyira örülök neki hogy itt van velem, hogy még az ilyen kellemetlenség is örömöt okoz.