Hazaértem tegnap este edzésről, és tök depis voltam. Nem találtam a helyem... átírtam egy dolgot a blogon (Onlinert megnézni ;-) ), aztán úgy döntöttem, hogy inkább lefexem, és kialszom, mert nem akartam senkire átragasztani. (Remélem Nojácska sem kapta el)
Szóval már 22:00 körül lefeküdtem. Azt hittem nem fogok tudni elaludni, de kevés várakozás után elaludtam, és csak most, 8:15 körül ébredtem. Az alvás alatt furcsa álmaim voltak. Leírom őket; az érintettek viszont jelezzenek vissza, hogy jól vannak...
Első álom: Egy időjárőr voltam. Aki nem olvasta volna az ide vonatkozó "szakirodalmat", annak leírom, hogy az időjárőr olyan valaki, aki utazik az időben, és a renitens időutazókat kapja el vagy öli meg, hogy ne borítsák fel az általunk ismert történelem menetét. Szóval én is ilyen voltam. Az egyik küldetés igen könnyűnek ígérkezett, valahova az 1600-as évekbe kellett visszamenni, és megölni valami katona fickót. (albínó volt, legalábbis csupa fehér és nyúlánk testű volt) Mivel ilyen egyszerű misszió volt, gondoltam elviszem "multatnézni" pár ismerősömet is, így vittem magammal Pitcsodát, Mollit, Selmeczi Viktort (munkatárs), és még valakit, akin már kb fél órája gondolkozom, de az Istennek nem jut eszembe, hogy ki volt. Csak annyi, hogy vékonycsontú alacsony és fiú. Ennyi dereng... és még annyi, hogy Ti valószínűóleg nem ismeritek, mert talán osztálytárs volt... Furcsa, hogy határotzottan emléxem, amikor egyenként összeszedegettem embereket, megkérdeztem akar-e jönni, meg felkészültünk az útra. Vagyis határozottan emléxem, hogy volt ilyen, de hogy konkrétan mi történt akkor, azt már nem tudom.
A történet ott folytatódott, hogy ott vagyunk 1635-ben (az utolsó 2 szám nem biztos, ez dereng), és annak a tábornak a közelében vagyunk, ahol a célpont van. Félsivatagos környék (homok, és száraz, vagy inkább szárasságtűrő kórók sűrűn), éjszaka. Elővettem egy puskát, éjjellátó cumóval, és jó messziről (szerintem több km is volt) lelőttem azt az albínót. Utána összepakoltunk, és indultunk vissza. Mission Accomplished, meg minden. A visszaugráskor, azomban valami galiba történt, mert csak az 1800-as évekig jutottunk, ott kidobott a dolog, és egy vadnyugati kis faluba kerültünk, ahol összefutottam pár baráttal, és ott vártuk, hogy tudjunk tovább utazni (nem tudom mire vártunk, nem emléxem, hogy rossz lett volna a gép, vagy hogy valami miatt nem tudtunk volna menni.)
Egyszer csak ránktörte egy banda a fogadó ajtaját, hogy laktunk, és elrabolták Mollit, meg azt a srácot, aki nem jut eszembe. Rohatunk utánuk (autentikus vadnyugati öltözék, pisztolyok puskák, lovak), hogy kiszabadítsuk őket. A gonoszok egy bástyaszerű de vadnyugatiasított épületbe vetették be magukat, kb 3 ember magas fehér fal, a tetején a naptól védő vízszintes bőr árnyékolás. Láttuk őket, ahogy várják a rohamunkat, ezért én hirtelen a hátsó létránál teremtem (nem tudom hogy kerültem oda), és elkezdtem mászni egy natív emberkével együtt. Amikor felértünk, akkor láttuk, hogy ott vannak (Mármint Molli, és a srác) Pitcsoda az "elterelő hadműveletben" vett részt. Amikor elkezdődött a "bástya" támadása a másik oldalról, mi is elkezdtünk lövöldözni, és mindenkit le is lőttünk. Jól. Sajnos, az egyik rabló korán kapcsolt, és közvetlen közelről hátbalőtte Mollit. Azt a srácot aki nem jut eszembe egy eltévedt lövés kapta el, valahol csípőtájékon, Pitcsoda meg haslövést kapott. :-( Ezután hirtelen visszakerültünk ide, de valami elhagyatott házban voltunk a sérültekkel. Molli sajnos azonnal meghalt :-( Pitcsoda rövid agonizálás után kifehéredett, és meghalt. Az ismeretlen srác hosszan szenvedett, de rajta sem lehetett segíteni. Viktor túlélte 1 karc nélkül. Az álom azzal végződött, hogy tök parázok, hogy hogyan mondom el Szakynak, hogy Molli meghalt, meg hogy mennyire kiabál velem FB, amiért meghalt mellettem Pitcsoda. Ja és az is eszembe jutott, hogy nekem kell elmondani Pit anyjának, hogy meghalt a fia. :-((((
Nagyon para... de ezután jött a 2. álom... (nyugi az rövidebb... nem sokkal :-D)
A változatosság kedvéért ebben is Pitcsoda szerepelt, meg Szőke. (Bocs Giant, téged nem álmodtalak bele :-D De nézd az előnyös oldalát, nem is öltelek meg ;-))
Szóval ez meg valamikor a közeljövőben játszódik, a lényeg az az, hogy elkezdődik az alienek inváziója, sok sok robotot küldenek le a földre, és azok vadásszák le az embereket egyenként. Nem ismerjük a céljaikat, semmit. Pitcsodát nem megölik, hanem elrabolják, engem, meg Szőkét fogjul ejtenek, és bezárnak soksok ember társaságában egy börtönbe (?). Valahogy sikerül meglépnem, de mire kijutok, a föld már teljesen átalakult... teljesen sötét, nincsenek emberek, robotok is csak elvétve, és nemis bántanak már... tiszta industrial környezet, soksok fémmel. Bevetem magam egy elhagyott helyre, és elkezdek kutatni Pitcsoda, és az alienek ellen. Pitet megtalálom, és megyek kiszabadítani, útközben találkozom Szőkével (őt kiengedték), és megbeszélünk valami találkozót, hogy hol várjon minket... ez itt már eléggé zavaros, itt ébredtem fel valahol... még bejutottam valami nagy komplexumba, ahol üldöztek, de nem kaptak el... Innen is kihagytam pár részt, pl amikor egy robot bejutott a "barlangomba", és próbálta megfejteni a kutatásom eredményeit... volt egy könyvem, amibe írtam... úgy működött, hogy jó vastag volt, és pörgetni kellett (tudjátok, mint amikor pálcikaemberes animációt rajzoltatok az irodalomkönyv sarkára, és amikor pörgettétek a lapokat, akkor összeállt kis történetté). Noss ez a vastag könyv is olyan volt. Minden pörgetéskor más oldalt utatott... ahogy pörgetted az oldalszám nem változott, és tudtad olvasni. Újabb pörgetés, másik oldal, össze vissza. A robot nem tudta megfejteni ;-)
Ja eszembe jutott még egy 3 álom is. Ez volt az első... Rövid. Volt egy hatalmas nagy hernyóm. 2-3 méter hosszú, 1 méter átmérőjű jószág volt. Beszélni nem tudott, de olyan volt mint egy jólnevelt kutya :-) Hajléktalanokra, és rossz emberekre vadásztam vele a nyugati téren. Tök jó volt, rámutattam a célra, és "megeheted" felkiáltással a hernyó gondjaira bíztam az embereket. Ja, és piszkosul gyorsan mozgott, senki sem menekült előle.
Noss ennyi. Megapost. :-D Lehet örülni
A legfurcsább, hogy a depim elmúlt ezektől az álmoktól, jó kedvem van... Az érintettek, akik meghaltak majd szóljak, hogy jól vannak, és mindenkinek szép napot. :-)