Éééés igen. Eljutottam odáig, hogy az ajándékok száma elérte a kritikus alsó határt, minden fontos megvan. Persze még kell vennem pár dolgot, de már apám-anyám-közelirokonok-kedvesem kész van. Holnap elszaladok még egy helyre, amiről Szőke mesélt nekem, és akkor teljesen kész lesz mindenki ajándéka. :-)
Kitaláltam azt is, hogy hogyan veszek sorra mindenkit a Karácsony alatt, remélem senki sem marad ki nagyon.
Volt ma egy beszélgetésem egy új kollégával. Neki elméletileg az a feladata a cégnél, hogy "én jól érezzem magam a bőrömben, és ne akarjak elmenni máshova dolgozni". Amolyan személyi resource manager, lehet neki panaszkodni, meg elmondani, ami a szívedet nyomja. Legalábbis ez az elmélet. Egyébként korrekt volt, de szerintem nem sokra ment velem, mert nem tudtam senkiről semmi rosszat mondani. :-) Azt is mondta, hogy a kis fogaskerekek nagyon fontosak, mert ugye azok végzik a munkát, stbstb, és mivel én is az vagyok itt, ezért én is fontos vagyok, blah blah blah. Ezzel csak az a gond, hogy kicsit félrevezető. Ugyanis persze a fogaskerekek fontosak, mert tényleg ők végzik a munkát, és tényleg ha ők elmennek, akkor gáz van, de. Nem én vagyok a fontos. A kisebb alkatrészeket sem javítják a gépben, hanem, ha elhasználódótt vagy nem jól működött, akkor kidobják. Csak a fődarabot szokták javítani. ;-) Azaz, amit mondott tök jól hangzik, és igaz is, csak nem ugyanazt jelenti nekem, mint neki. Mindegy, meglátom, hogy változik-e tőle valami, és ha igen, akkor boldogság, ha nem, akkor nem. Azért kíváncsian figyelem. :-)