Mindenki azt mondja... úgy szép az élet, ha zajlik. Hát jelentem, én nem szeretem. Kicsit lehetne már nyugi, lehetne már 1 hétig nyugi úgy, hogy 1x sem kell idegesen elaludnom, és nem kell azon dühöngenem/búsulnom, hogy mit kellett volna másképp csinálnom, vagy hogy mi lett volna ha máskép történik ami megtörtént.
Mondtam, hogy tegnap gyümölcsnap volt. Ma meg böjtnap van... vagyis ez így nem igaz, mert azért ettem (diót, kb 10-15 szemet), és ittam is sokat (tea + méz), de valahogy nincs kedvem enni. Nem vagyok éhes. Pedig már igencsak este van. Őszintén szólva most már kezdek éhes lenni, de a szar kedv miatt most nem fogok enni. Ma nem. Aztán lehet hogy holnap sem. Meglátom. 2 napi koplalás után csúnyán fogok kinézni, de nem érdekel. Én így akarom.
Aki esetleg nem sejtené, igen, megint volt egy kis beszélgetésünk kedvesemmel, mert nekem megint savanyú volt a szőlő. Erről nem is mesélnék többet.
De azt kitaláltam, hogy lesz másik blogom. Egy nem publikus. Annyira nem publikus, hogy inkább napló lesz... ezért ne is keresse senki, nem fogjátok megtalálni a neten. És oda fogom leírni, ami igazán bánt, és ezzel jól bosszút állok mindenkin. Muhahahaa...
Ajánlom mindenki figyelmébe Vikuska publikus blogját. Az utóbbi időben frissít is rendesen, és nagyon jól ír. Azért nem fogja Pitcsodát pótolni, de nekem egészen tetszik. Respect.