Tegnap este Józsi kollégám éppen az országban volt, úgyhogy a gyárvezetés engedélyével ettünk-ittunk egy nagyszerűt.
Hosszas gondolkodás után a lustaság volt a fő szempont, így a közeli Pampas Steakhouse-t szemeltük ki célpontnak (Argentin sztéklelőhely). Puccos hely, kicsit feszélyezve is éreztem magam az öltöny és ing hiánya miatt... de a többiek sem voltak túltözve, úgyhogy nem foglalkoztam vele.
Nyitásként megkóstoltunk némi pálinkát (én mézes-barackosat, a többiek málnát és cseresznyét). Egyöntetű véleményünk szerint mindegyik nagyon finom volt. Első fogásként én nagy merészen bevállaltam egy jól átsütött (nem szeretem ha véres, tudom szentségtörés, de ez van) steakmixet (az étlap szerint 430dkg húsra számíthattam) egy adag pampas burgonyát és paradicsomos-csípős mártást. Amikor kihozták ért némi meglepetés, úgyanis a majd félkiló húst én sokkal-sokkal többnek gondoltam, azért is tartottam tőle kicsit, de kár volt. Egy családos-vasárnapi ebédkor nagyobb szelet hús kerül a kajamenyországba általam. A másik meglepetés az volt, hogy a köretként rendelt Pampas burgonya, az 1 (azaz egy) darab közepes méretű krumpli héjában sütve és némi sajtos mártással megkínálva. (Zolka szerint ez rettenetesen kevééés)
A mártás viszont, fenttartások nélkül mondhatom, isteni volt (persze én rendeltem a legjobban :-D).
A Steakmix egyébként három féle steakból készül, egy argentin marha, sertés (ha jól emlékszem) és bárány. Szerintem a legfinomabb a marha volt, kicsit sajnálom is hogy azt pusztítottam el legelőször. Viszont nagyot fejlődtem steakszempontból... ugyanis én eddig azt hittem hogy a steak olyan mint egy sülthús, csak ha így nevezik, akkor többet lehet érte elkérni. De nem, a sülthúshoz kell a köret, azzal együtt jönnek ki az ízei jól. A steakhoz viszont nem is szabadna köretet enni, csak a mártást. (tudományos magyarázat Zolka szerint: az "igazi jó steakhúson" minimális zsír van, ezért nem kell mellé cucc ami fölszívja) A végén kényszerűségből teljesen magában (vagyis +nagyon finom vörösbor +a csípős mártás) voltam kénytelen enni, és rá kellett jönnöm, hogy úgy - magában - a legfinomabb.
A mennyiségi hiányt egy finom sajttortával enyhítettük, majd a korona az esti hedonizáláson egy kupica Jager volt. (részemről, a többiek Konyakot kértek... Csaba nem bírt vele, úgyhogy azt is megkóstoltam, és bár nagyon kellemes illata van, mégis inkább a Jager marad a kedvencem)
Tudom ajánlni a helyet, de mindenképp javaslom, még a madárétkűeknek is, legalább a közepes méretű steak választását, a magamfajta zabagépek pedig a nagysteak mellett levessel is kényeztethetik magukat... így utólag sajnálom hogy nem kóstoltam meg egy levest is.
Jelen esetben teljesen egyetértek medwe értékelésével, -4-től 4-ig tartó skálán teljesen megérdemelten kaphat kettőt a hely. (Erős kettes, közelebb a 3-hoz mint a 2.0-hoz)
Különdíj jár egyébként a vörösbornak, nagyon finom Cabernet Savignon-t ajánlott a pincér.