Április 6-ra ígérte az Ofotért, de már tegnapra elkészült az új szemüvegem, amivel mehetek vezetni. Ma ki is váltottam. Nagyon furcsa érzés viselni, és olyan nagyon vékony nagyon érzékeny darab, úgyhogy vigyázni is kell rá. Remélem gyorsan megszokom...
Holnap (vagy még lehet hogy ma) el is ugrom a kiválasztott autósiskolába, hogy megbeszéljem a részleteket, és utána már semmi sem tarthat vissza attól, hogy legyen végre kocsim. De várom már.
Éjjel megint nagyon furcsát álmodtam; apám kitalálta hogy vesz nekem disznót, és ez lesz úgymond az örökségem. Úgyhogy gyorsan vett 2 disznót, az egyiket valahol Észak-Dunántúlon, a másikat meg Karcagon. Mivel én nem voltam ott mint tulajdonos, ezért gyorsan szabadon is engedték őket, nekem kellett levadásznom, és befognom mindkettőt. Utána le kellett volna vágni őket, de itt már nagyon zavaros minden... Szóval álmomban malactulajdonos lettem.
Kedvesem ott aludt nálam, és jól elhatároztuk, hogy mindkettőnknek van dolga sok, ezért ő tanulni fog, én meg dolgozom. Ebből az lett, hogy összebújtunk, és azon mód el is aludtunk. Én még fél 3-kor fölkeltem hogy lekapcsoljam a villanyt, kedvesem csak átfordult a másik oldalára, és édesdeden szuszogott tovább.