Úgy tűnik ez a blog is teljesen átmegy már filmajánlóba, de mostanában sok mozit néztem, és... hát ez van.
Megint rá vagyok kattanva az anime-okra, sok mindenbe belekóstoltam, de nem írok róla, mert minek. Viszont belefutottam hihetetlen jó darabba is a szabim alatt, és mindenképp ajánlom megnézésre, annak is aki még nem ismerős az animeok területén (kezdő animenak nagyon jó). A címe: Kumo no muko, yakusoku no basho. Mozi, tehát aki nem szereti a sorozatokat, az is essen neki nyugodtan, 90 perc az egész.
Nekem nagyon bejött, csodálatos zenéje van, csodaszép animációja, és képei (HD-ben láttam), a sztori is nagyon jó, nincs sem elkapkodva, sem elnyújtva, minden ott van ahol kell lennie. Én legalább 8.5-öt adnék rá, vagy még többet, ha pontoznom kellene, egyeltalán nem 7.7, mint az IMDB szerint.
Stílusára nézve dráma sci-fi és romantikus elemekkel kevert de nem összerázott egyveleg. Arról szól hogy egy alternatív világban a 2. világhóború után japán szétszakadt, egy északi és egy déli részre. Hokkaido-n egy hatalmas torony épült, amely még Tokio-ból is jól látható tiszta időben. A főszereplő két fiú és egy lány, iskolatársak, a fiúk egy kisebb gyárban dolgoznak a tanulás mellett, hogy fedezni tudják a Nagy Tervükhöz kellő kiadásokat. Ez a nagy terv pedig, hogy építenek egy repülőt, amellyel keresztülrepülnek a demilitarizált övezeten és megnézik közelről azt a tornyot... Már minden elkészül, és szinte kész állnak az útra, amikor... :-) nézzétek meg.
Hihetetlen film, szerintem van abban valami, hogy az író-rendezőt tarják az új Miyazakinak, jó lesz megjegyezni a nevét: Makoto Shinkai, ilyet nem sokszor éreztem, mint ezen filmje után. Talán csak a GITS, és a Nausicaa mozgatott meg hasonlóan. (és már alig várom a 2007-ben jövő következő filmjét, aminek a címe: 5cm per second. (HD-s trailer letölthető innen))