Ma volt az utolsó megmaradt tantárgyból a ZH-m, rettenetesen gagyi volt, pedig egyszer sem olvastam el a teljes anyagot. kb. 70 oldal volt, én nagyjából 25-öt néztem át, és mégis, mégis 5-ös lett, úgyhogy megvető (és elégedett) mosollyal az arcomon írattam be az indexembe életem remélem utolsó érdemjegyét. Szép zárás, asszem. Nem tervezem soha soha többé hogy iskolába járok. Elég volt. Útálom, és már alig várom hogy végre elérkezzen az államvizsga napja (vagyis inkább annak a napnak az estéje, amikor már túl vagyok rajta). Jut eszembe még arra is fogok jegyeket kapni... de az nem számít (:-) az biztos nem lesz 5) Megkaptam a Diplomaértékelésemet is, azt a külső értékelő 4-esre díjazta. :-) (én nem adtam volna rá annyit)
Megígértem magamnak, hogy ha vége ennek a vizsgának, beírok ide pár sort, hogy milyen baromságot kellett megtanulnom... de most eléggé lusta vagyok rá. Az ilyen blőd és fölösleges tantárgyak miatt akarom abbahagyni a tanulást (többek között). Az Egyetem 4 éve alatt egyetlen tanár volt, aki értékelhető tudást adott át (lehet hogy bennem volt a hiba), és még egy, akinek olyan tantárgya volt, amiből sokat lehetett volna tanulni, csak szarul adott elő, és nem érdekelt (szinte hallom felcsendülni apám hangját erre a mondatra: a hozzáállásoddal van baj édes fiam. :-D Hiába, ilyen idős korban már nem tud parancsolni az emlékeknek az ember.). Az elsőt úgy hívják, hogy Kovács László, és adatbázisokat tanított, és merem állítani, hogy életem legjobb informatikai területű tanára. Rohadtul tudta, amit tanított, és nagyon jól mondta el. Nekem nagyon bejött, amit, és ahogy leadott. Mivel már nincs nála egy vizsgám sem, így ez nem számít nyalizásnak (remélem). (egyébként ő volt az egyetlen tanár, akinél egyetlen egyszer megbuktam a 4 év alatt... na jó csak 3.5 volt, de az olyan hosszú leírni). A másik tanárt inkább nem is írom le, minek...
Ami rossz pont ebben a napban, hogy nem láthatom Kedvesem, mert tanulni akar... ezt teljesen meg tudom érteni, de akkor is szerettem volna látni. :-(
Ja, még nem is meséltem, hogy Miskolcra autóval mentünk le Tamással (alias Totó), aki úgy vezetett, mint a fene. Szóval nyomta neki, mint akit üldöznek, végig padló gázzal jöttünk + autópályamatrica nélkül (ezt csak utólag mondta meg ;-) ). Ami miatt ezt leírom, hogy a 150-es tempót szerény véleményem szerint a Szuzuki (1 literes) bírja ugyan, csak nem szereti. Mentünk kb 400km-t, és egy teljes tank benzint bekapott. Az kb 35 liter... ki lehet számítani mennyit fogyasztott... ha mellérakom, hogy apám (aki a másik véglet vezetési stílusban) alatt egy hasonló kocsi (1.3-as Szuzi) volt olyan, hogy 4.5-ből kijött, akkor az nagyon gáz. Ennek ellenére apám vezetési stílusától a falra mászom... régebben szerettem, mert tök jól nyomta, de mostanában figyelmetlen, és annyira nem tudja más vezetők mozgásából kitalálni a szándékukat, hogy hihetetlen. Nagyon csodálkozom rajta, hogy eddig nem lett nagyobb baja. (biztos a csiga tempója miatt van ;-) )
Ezt csak azért írom le, mert így utolsó alkalomra megtudtam, hogy vizsgára nem jó autóval menni, mert bár hamar odaérünk (lehet később indulni) és hamar haza, a vezető nem tud tanulni, és a másik sem annyira, mintha vonaton mennénk. Az sokkal nyugibb ilyen téren... (szóval ez egy jó tapasztalat)
Azt sem írtam még, hogy végre raktam fel pár linket, mint "Zolka kedvenc linkjei" de még bővülni fog. Pár szót azért elvesztegetek ezekre is:
Amiben benne van hogy anime, az a nagyátlagot nem érdekli, mert a Japán rajzfilmekkel, és képregényekkel foglalkozik... (tudom Giant, még mindig nem nézted meg a rajzfilmeket, amiket adtam... ne is mondd. Azon is csodálkoznék, ha még meg lennének >:-> (/me gonosz))
Laren'dOr egy magyar zeneszerző srác (inkább pasi, mert már gyermeke is van), akit van szerencsém személyesen ismerni (sajnos nem eléggé), és isteni zenéje van. A honlapjáról le lehet tölteni pár samplét, de sajnos ez az összes, amihez hozzá lehet jutni magyarországon, mert eléggé rétegzenét játszik, így nem éri meg a nagyoknak támogatni őt, és (tipikus művész probléma) kiadni saját erőből nem tudja műveit. Egyébként instrumentális szintetizátorzenét játszik... kicsit emlékeztet a zenéje Jean Michel Jarre néhány művére, és itt-ott Mike Oldfield korai albumaira is. Nagyon kellemes zene, kár, hogy magyarországon nem ismerik. Az USA-ban állítólag egész nagy rajongótábora van... (ki tudja mi az egész nagy... >:-> )
A Kimochii egy kissé erotikus töltetű site, de nem állom meg, hogy feltegyem (remélem kedvesem nem veszi érte a fejem.) Ázsiai leánykák találhatók rajta mindenféle ruhában és pózban... nem kell vigyorogni, általában nagyon soft erotika, de aki szereti, annak :-). Azért munkahelyen ne nagyon nézegessétek, mert ért már meglepetés néhány képtől ;-) Remélem tetszeni fog...
Asszem mára ennyi, más nem jut eszembe.
De mégis... ez most kicsit morcolós rész lesz. Kaptam karácsonyra egy szendvicssütőt unokatesómtól (ezt már meséltem). Ez tök jó, már én is venni akartam (ezt is). Most Kedden próbáltam ki először (korábban nem volt kedvem), és kedvesem segítségével egész finomat tudtam csinálni vele. (telefonon keresztül távirányított -> Zolka szakácszseni) A következő kérdések fogalmazódtak meg bennem ezzel kapcsolatban: miért nincs ki- és bekapcsoló gomb az ilyeneken? Ha azt akarom, hogy kikapcsoljon, ki kell húznom. Micsoda hülyeség ez, nagyon nehéz és drága lett volna bele egy egyszerű billenőkapcsolót szerelni... :-( A másik, hogy nyakam teszem rá, hogy soha nem próbálta ki a tervezője, mert akkor rájött volna, hogy 3 esetből 2x odacsípi a rögzítő pöcök az ember ujját, és az fáj. Nagyon. Egyébként finom, ami kijön belőle, csak gyorsan elhűlik... főleg ha az ember a barátnőjével beszélget éppen telefonon... Az ebből leszűrhető tapasztalat: próbáld ki, a szendvicssütőt mielőtt megveszed!