Pénteken megérkezett Pitcsoda, úgyhogy a hétvégét az ő társaságában töltöttem el. Beszélgettünk nagyon sokat, meséltem neki az életem folyásáról, és ő is az övéről. Rég volt már utóljára, hogy ilyet tehettünk, ő is másik országban él, én is már jó ideje. Szombaton sétáltunk a belvárosban, voltunk a Hard Rock Cafe-ban (első alkalommal voltam, és nagyon jó volt. Olyan jól laktam, hogy még másnap reggel sem voltam éhes.), este pedig elvittem a Radisson hotel tetején levő (34. emelet) kilátó-bárba, ahonnan egész Oslot be lehet látni.
Vasárnap a közeli park, Songsvann (sétálás a jégen), Skótkocsma (sztéket ettem, finom volt) és Microbrueri (vagy mi a neve) volt soron. Hétfőn pedig hajnalban távozott, jó korán, már 3:30-kor kelni kellett, hogy elérje az első Flytoget-et.
Egész vasárnap és azt követő éjjelen esett a hó, ez alatt vagy 30cm lejött, (és még azóta is vagy 10 cm) úgyhogy most néhol ember magas hókazlak vannak mindenfelé... igazi barátnő-fürdető idő . Munkatársammal jól meg is állapítottuk, hogy ez teljesen csak ezért lett teremtve.
Még 3 napot kell kibírnom, és megyek haza, és jön a síelés... de jó lesz.
Ja, majd elfelejtettem. Tegnap este elindítottam a mosógépet, hogy akkor én most jól kimosok. Mindez olyan este 10 óra magasságában. Vártam... vártam hogy végezzen, de a korai kelés miatt kicsit elbóbiskoltam a könyvön, majd nagyon elbóbiskoltam... és végül ma reggel nagyon nem értettem, hogy miért nem feküdtem le rendesen. Miért égnek a lámpák, miért alszom egy könyvvel, meg ilyenek. Már a reggelimet csináltam éppen, amikor eszembe jutott, hogy jaaaa, én ki akartam teregetni még este... azért égett minden lámpa, azért nem akartam elaludni, ezért nem mostam még fogat sem este... csak olyan fáradt voltam, hogy teljesen elfelejtettem az egészet. Nem baj, a ruhának szerencsére nem lett baja...