|
Hihetetlen hétvégém volt... rettenetesen jó.
Kezdődött péntek este, amikor végre... hosszú-hosszú kihagyás után eljutottam edzésre, és rájöttem, nagyon nem vagyok lemaradva, csak kicsit. Gábor hozta az igazolványom, úgyhogy mostantól legláisan fogok kardot hurcolni :-) (kitérő: volt 1 tök nagy poén, ami így leírva bizonyosan nem lesz jó, de azért is leírom, mert nekem nagyon tetszett... a lényeg, hogy már egy ideje tanuljuk másik (bal) oldalra is a formát. Teljesen újra kell tanulni, és tök furcsa, mert a mozdulatok ismerősek, csak minden... őőő... nem jól van :-). Szóval, azt nagyon elfelejtettem. Már a megnyitás sem ment. :-( (Jobbra tök jól megmaradt...) Tudni kell még, hogy én mindig legelől állok, mert... hmm nem tudom miért, így hozta a sors. Szóval mikor 2. alkalommal elkezdtük a balraformát tudtam, hogy baj lesz, ezért szépen (és látványosan) az utolsó sorba battyogtam, ami általános közfelháborodást váltott ki :-). Röpködtek a "Gyáva kukac", meg a "Nem ér, állj vissza" mondatok, de mindenki vigyorgott... Nagyon tetszett.)
Aztán gyorsan elaludtam, hogy minél hamarabb Szombat legyen már, mert akkor találkozhatok kedvesemmel... (előtte persze még beszélgettünk kicsit interneten :-) nagyon jó dolog, pénztárcakímélő :-) csak kicsit döcögősebb, mint a beszéd. :-( Még nem jöttem rá, hogy miért, de szerintem azért, mert ha interneten beszélgetünk, akkor nem figyelünk egymásra 100%-ig, mert közben lehet mást csinálni... :-( Ezért nem szeretek TV-t sem nézni. Elvonja a figyelmem arról, akivel beszélgetnék :-) )
Szóval szombat. Úgy kezdődött, hogy én felkelek korán, hogy majd jól házimunkát csinálok, de nem sok lett belőle :-( mondhatni semmi... de tök jó indokom volt: úgy okoskodtam, hogy kedvesem azért tette nagy ravaszul 11-re a találkánkat, mert időt akar nyerni, hogy ne kelljen olyan korán kelnie, ha meg akar lepni engem. És nem akartam olyan gonosz lenni, hogy nem tud meglepni, ezért nagyon valósághűen alvást szimuláltam, amiből az lett, hogy kb 10:25-kor ébredtem, és irtóra rohannom kellet, hogy elérjem, a vonatját, és várhassam őt. :-) Nagy nehezen sikerült (szerencsém volt, késett), és készíthettem 1 képet róla, ahogy felém jön. :-D
Ezek után a nadrágutánkajtatás fáradtságos órái következtek... végigjártuk az egész Westendet, hogy találjunk 1 grrr... fekete farmert, de nem volt... vagyis volt, olyam, ami undorító volt, vagy milliomosoknak való, vagy 300 kilós 4 méter magas embereknek. :-( senki sem gondol a kicsikre. A lényeg, hogy végül egy sötétszürkét "voltam kénytelen" venni. Azért a macskaköröm, mert nem jobb híjján, hanem mert nagyon tetszett... :-) És mivel 50%-os kedvezmény volt rá, így nem volt 30eFt, hanem csak 13. :-)
Utána elkezdtünk kanapé után járni nekem... voltunk a Scontóban, Dómuszban, Kikában, meg pár apróbb bútorboltban, útközben... nagyon elfáradtunk, eredmény viszont annál kevesebb... talán 2-t láttunk, ami elviselhető volt. Hihetetlen, milyen undormányokat képesek kiállítani... és mekkora árat kérnek értük... :-
Mire kivégeztük a Kikát, már nagyon megéheztünk, és Nojácska rám bízta magát a kaja kiválasztásánál... én pedig a rég áhított Ír étterembe vittem kedvesem. Becketts a neve, nincs messze a Nyugati PU-tól, a Deák tér irányába kell sétálni pár száz métert. Szerintem jó hely, bár inkább pub feelingje van, mint étterem... éppen focit néztek egy másik teremben, és "eléggé" áthallatszott... :-) de a kaja nagyon finom volt, és a kiszolgálás, is átlagon felüli... (a mézes csirke isteni!) Nagyon jól laktam, és egész keveset fizettem, többre számítottam. :-)
Az ebéd után (ez már kb 16:30 körül volt) elindultunk Vácra... de előtte sikerült becsábítanom kedvesem 1 játékboltba, ahol kiélhettük gyermeki ösztöneinket. :-) Soksok jó dolgot láttunk... puzzle, társasok, és jól kitaláltuk, hogy fogunk játszani, meg kirakózni is sokat! :-) Már nagyon várom, hogy kedvesemmel együtt játszhassak :-)
A vasárnapot majd a következő postban leírom...
Hosszú idő óta ez volt a legfinomabb szombatom, nagyon jól éreztem magam.
(adalék: kedvesem átadta a névnapi ajándékját, amivel igencsak meglepett (megint), megkaptam tőle a Francia história hiányzó kötetét, a Libben a szoknyát. :-) boldogság, öröm, miegymás... már elkezdtem olvasni is! És nagyon szép a sorozat együtt :-D )
|
Blog [2004. március] / Csoda7vége 
