Már dél van ugyan lassan...
Kedvesem tegnap megírta a matek érettségit, de saját elmondása szerint nem sikerült túl fényesen... bár valószínűleg átment. :-(
Mivel pénteken még várja egy angol írásbeli érettségi is, ezért Kedden (tegnap) találkoztunk, hogy legyen ideje tanulni...
Nagyont sétáltunk, és kivételesen hagyta, hogy fotózzam... dunapart, lenyugvó nap fénye (gyk kicsit vöröses fény, nagyon szép), frissen kizöldült környezet, együtt eszméletlen jó képeket eredményezett... igazán sajnálom, hogy nem oszthatom meg őket a nagyközönséggel, de én sem örülnék, ha valaki orvul kitenné pár képemet a netre. :-)
Mivel eléggé éhes voltam, és különösen valami édességet ettem volna, így becsábítottam Nojácskát egy cukrászdába (persze megkaptam a "Te kocsira gyűjtesz, mi?" kérdést megint... ami persze rosszul esett megint. Azért meghívtam ;-) ) Annyira finomat ettünk, hogy csak na. Az a neve, hogy Nosztalgiaszelet, és gőzöm sincs hogyan csinálják, de nagyon finom. Volt 4 fajta: almás, kókuszos, mákos-meggyes és szedres. Az almás volt a legfinomabb, és a kókuszos is... megettem 2 szeletet, meg vittünk még az anyósnak is kóstolót... de nem lehet vele betelni, annyira finom. Szóval oda fogok járni. :-D
Ha valaki ismerős Vácon, akkor a Március 15.-e téren van, és 9-ig tart nyitva. :-) Nyami, ha csak rá gondolok összefut a nyál a számban.
Szóval a tegnapi 3 jó dolog, ami történt velem:
- Láthattam kedvesem
- Hihetetlen szép képeket készítettem róla
- Ettem isteni finom sütit
Azt hiszem nagyszerű nap volt. :-)