Túléltük. :-) Nagyon jó volt, tetszett és úgy láttam hogy kedvesem is nagyon jól viselte. Bár a vége felé már mindeketten kifáradtunk, és pont az a része volt az útnak a legrosszabb minőségű, de végeredményben nagyon jól éreztem magam. Csak egy aprót estem, kedvesem meg egy kicsit nagyobbat, viszont Moszi, bukott egy nagyot, szegénynek le is horzsolódott a térde rendesen.
Izomláz még csak kialakulóban van nekem, de szerintem este már nagyon fog fájni mindenem. 20 km-t így rákészülés nélkül hirtelen lenyomni az durva volt. Szerintem. :-)
Az egész túra nekünk kedvesemmel Vácról indult, elvonatoztunk Vácig ahol fölszálltunk a Szobra menő vonatra (az ami Szobrament, az nem állt meg Vác-alsón, úgyhogy át kellett szállnunk), ahol találkoznunk kellett volna a többiekkel. Hamar kiderült, hogy bár vonaton ülnek, nem azon, amelyiken mi. Úgyhogy csak egyel későbbivel jöttek (rossz vonatra szálltak :-)), mi viszont ügyesek voltunk, úgyhogy vártunk rájuk Szobon 1 órát. :-) Itt viszont kiderült, hogy a feltételezett bicikliút itt még nincs, az csak Zebegénytől vagy honnan indul, addig 4 km-t főúton kellene görizni. :-) Épségben eljutottunk a bicigliútig, egyetlen komolyabb lejtő volt, azt nehezen ugyan de túléltük... én itt borultam egy picit. :-D Utána már biztonságosan bicikliúton folytattuk a gurulást. :-) Egészen Visegrádig, ahol megálltunk pihenni, meg kajálni, meg kolbászozni (nagyon finomat ettünk). Utána jött a fekete leves, ugyanis a maradék út Kismarosig teljesen fanélküli (tűző napon, le is égtem kicsit), hepehupás volt, úgyhogy ez már annyira nem tetszett. De túléltük, hazaértünk nagy nehezen. :-)
Utána gyorsan összecuccoltunk kedvesemmel, és eljöttünk hozzám. :-) (és úgy aludtunk, mint akit lelőttek... én meg különösen, mivel 30 órája nem aludtam legalább)
Most meg éhes vagyok, pedig reggeliztem rendesen... mindjárt ki is megyek és veszek valami péksütit :-P