Noss... ki lehet találni, hogy kitaláltuk, hogy hétvégén dolgozunk. Mármint pontosabban bejövünk dolgozni. o:-) Ezen ne múljék, kialkudtam, hogy inkább Vasárnap legyen a napja, mert akkor zárva vannak az üzletek, és Szombaton tudok járkálni.
Noss járkálás az volt, bejártam Oslo összes nevezetes túristaboltját... 10 cm-vel rövidebb a lábam. 3 unokatesóm lerendezve, most már csak az ősöket kell. Szerintem lekvárt kapnak és kész ;-)
Szóóóval, amiért fölhoztam az ajándékután kujtorgást, az az, hogy találtam egy fantasy-szerepjáték-anime-cosplay boltot. Esszméletlen, hogy mi minden jó dolog van... szinte az összes kedvenc anime-om ott van DVD kiadásban, volt Ghibli összes DVD szett, GITS, KITE, minden, ami szem szájnak ingere... éééés... volt életem egyik álma is, Totoro baba. 15000Ft-ért. (a Ghibli 12 db-s DVD szett ára 90000Ft volt. De akkor is akarok olyat :-) rengeteg manga, (a rengeteg alatt kb 10m hosszú fal 8 sor teljesen tele csak mangákkal, szóval eszméletlen sok), alig akartam ott hagyni. :-)
Ma meg munka. Ki sem bírnám, ha kedvesem nem nyúlta volna le a Webcam-emet, és nem figyelne most is itt a képe a jobb fölső sarokban... :-) (büszke vagyok rá, el kell vele dicsekedni...)
Pont most olvastam az Asimov első kötetben a távnézést... és nagyon hasonló élmény... de még van mit fejlődni...
De már csak 4 napot kell kibírni nélküle, és utána láthatom Őt.
(hmm... most jut eszembe, hogy megkért, hogy ne írjak ilyen postokat, mert az olyan égő, meg senkinek semmi köze hozzá, hogy oda vagyok érte, de én azt mindig elfelejtem véletlen ;-))

Mit csinál akkor a jómunkásember, amikor tele van a töke, és nem akar dolgozni? Természetesen internetezik. De ha már kiolvasta az internetet, és még mindig nem jött meg az ihlet, akkor mit csinál? Olyan virtuális vizekre evez, ami nincs benne a szokásos napi dilbert-szánalmas-index körében. Ilyenkor jön jól a Snaps, robymus kollégám addiktív adománya, csak ezzel meg az a baj, hogy elég gyorsan elfogynak benne a képek, és "lassan" frissül. Vagyis nem elég gyorsan. Ilyenkor az egyetlen mentsvár ha az ember blogokat kezd olvasni. :-) Legalábbis néha gyenge pillanatomban ilyesmire vetemedem, így ma is. Ezeket találtam, ami tetszik:
Tágas réten andalog - kellemes olvasni, és amióta idézett, én is akarok Szabó Magdát olvasni. Miért nem ilyeneket mutatnak nekünk irodalomórán?
Cetlik - nagyon befordult, nagyon depis...
Majd még keresek, és mondom mi tetszett...
Ja, korábban találtam már, de akkor nem szóltam: Suematra Sajnos elég lassan frissít, de szintén jól ír...
Azt vettem észre, hogy minden "nagy" blogger kap anyázós levelet, és akkor kiírhatja a blogjára, hogy senkinek nem kell olvasni a blogom, akinek nem tetszik. Én is szeretnék ilyen levelet kapni, és akkor én is kiírhatnám. :-) Légyszi írjatok nekem anyázós levelet. ;-)

Úgy egyébként jól vagyok. Hétvégén voltunk skanzenben, ami jó volt, és szép (és jó drága is, de itt ez már megszokott).
Tegnap sikerült beszélgetnem kedvesemmel kb 10 nap teljes kihagyás után. Nagyon jó volt. Eszméletlenül. Nagyon hiányzott már, ilyen vigyorogva is régen hagytam el az épületet... hiába, még mindig nem szoktam meg, hogy ilyen aranyos lány a barátnőm. Mindig meg tud lepni, és ki tud piszkálni a rosszkedvből.
Könyvjelentés: végeztem Asimovval, folytatom Svejket, de már azzal is nemsoká végzek.

Tök jó. (most megint panasz fog következni, dehát erre "használja" az ember a blogját) Az otthoni gyár vezetősége kitalálta, hogy mivel elszámolták magukat az óraszámmal, ezért most +2 óra túlóra minden nap amit dolgozni kell. Vicces. Már csak azért is, mert ezt eredetileg nem akarták honorálni semmivel, sőt, még örüljünk, hogy nem lesz rosszabb (ezt útálom a legjobban). Mivel ezen nekem eléggé fölment a pumpa, gondoltam megbeszélem a főnökséggel a dolgokat. A beszélgetésről elég legyen annyi, hogy útálok felnőtt lenni, a gyerekeknek ami szívén az a száján. A végeredmény, hogy kaptunk nagy nehezen 1 nap szabadnapot a túlóráért. Igen, ha valaki jól tud számolni, akkor látja, hogy ez pont fele annak, amennyi alapból járt volna, de mind1, ilyen apróságon már ne akadjunk fel.
Az egésszel az a legnagyobb bajom, hogy: (és most hosszabb regény következik)
Adott egy munkavállaló-munkáltató viszony. Ez alapból magában hordozza az ellentétet, mert a munkáltató minél kevesebbet akar fizetni minél több munkáért, a dolgozó meg minél többet akar kapni minél kevesebb munkáért. Ezt az ellenérdekeltséget úgy lehet feloldani, ha a munkavállalót megfélemlítik hogy mennyivel lenne rosszabb még ennél is (neadjisten kirúgással fenyegetik), ezért a dolgozó félelmében dolgozni fog... csakhogy ez enyhénszólva nem tesz jót a morálnak. Annak pedig igencsak duva hatása van a termelékenységre... VAGY a másik megoldás, amit sajnos nálunk nem favorizálnak, hogy érdekeltté tenni az embert, hogy dolgozzon a saját kárára is. Prémiummal, szabival, vállveregetéssel, akármivel. Ezt nem csak nagy dolgokra kell érteni... pl hogy "A köv project húzós lesz, és ha megcsináljátok, akkor..." hanem az apróságokra is, pl. az én esetemre. Ne nekem kelljen már kisírnom, hogy feleannyit kapjunk már mint ami alapból járna a semmi helyett, hanem rögtön ők ajánlják fel. Vagy túl naív vagyok, és úgy gondolják, hogy az élelmes majd kikaparja magának, a többieknek meg úgyis mindegy.
Részemről legalább a rossz szájízt legalább meg tudnám spórolni, ha így lenne.
(postzárta után: így visszaolvasva az én két megoldásom sem szünteti meg sajnos azt a nagy ellentétet, hanem csak megpróbálja áthidalni... több kevesebb sikerrel. Ha valakinek van jobb ötlete, halljuk.)

Asszem nem nagyon fogom leírni az eddigi történéseket, azért mert nem sok dolog történt, viszont annak nagy részére már nem emléxem. Ez talán kissé ellentmondásnak tűnhet, de így lesz és kész. :-)
Robymus kollégánk hazaért a szép lányok hazájából, és itthon van. Jó neki... vagy lehet hogy nem. De az most csak úgy eszembe jutott.

Teljesen elszoktam már a blogomtól. Mármint attól, hogy ide írjam a mindent, amit arra érdemesnek tartok, és most nem jut eszembe semmi... pedig ígétem, hogy fogok írni.
Tegnap este végre sikerült összeszervezni némi kártyapartit, amin egész jól helyt álltam, egyszer sem lettem utolsó, viszont végérvényesen el lettem könyvelve "befordult rögeszmés pesszimista ésezértöröklooser geeknek, akit mindenki szívat(6)", és hát mivel azért van benne valami, én is jót röhögtem. Az esetleges ellenvéleményem meg megtartottam magamnak. ;-)
Felhívás: Ha valaki nagyon otthon van a VS form designer kezelésében, és esetleg tudja hogyan lehet TypeConverterrel kezelt propertyken default értéket beállítani, az jelentkezzen nálam. Lehet commentben, vagy balra az emailcímen. (Ha ebből nem sokat értettél, akkor nem rád vonatkozik)
Tegnapi nagy égésem története. Mivel Norvégia Európa legdrágább országa, és Oslo a legdrágább városa, "mint az köztudott... - Attól tartok maga gúúúnyolódik velem ********, jöjjön közelebb!" (újabb filmes megfejtenivaló, újabb csoki a jutalma, aki megmondja, hol volt ez :-P) [legújabb felfedezés: egy ház 8-15 millióba kerül. Norvég Koronában. Nem is legdrágább, vagy legjobb.], ezért a szegény magyar programozó nem nagyon jár itt sehova. Fenének van kedve 10000Ft-t fizetni egy egyfogásos kajáért, vagy 1500 Ft-ért meginni egy pohár sört. Van egy "helyi" kollégánk, aki strict vega, és ajánlotta a Krisnavendéglőt, mert az tök olcsó, és finom, és közel is van. Mivel már voltak tapasztalataink a "tök olcsó" helyi értelmezéséről, azért megkérdeztük, hogy mennyi az a tök olcsó. 19 NOK hangzott a válasz. Ohh, megörült a csóró magyar banda, az tényleg nem rossz, hát menjünk. Mentünk is este munka után. Pici hely, a bp-i Govinda sokkal nagyobb, de kb ugyanazok a kaják voltak. Jó tapasztalatom volt Budapesten a krisna kajával, úgyhogy már előre korgott rá a gyomrom, gondoltam, most jól belakom. A többiek kevésbé naívak voltak mint én, ezért a "kérdezzük meg előbb az árakat" felszólításra Zolka töredelmes angoltudásával megtudta, hogy nem 19, hanem 90 az a "tökolcsó" Krisnakaja. Ezen információ hatására vert hadunk szánalmas (és égő) visszavonulást produkált. Dühömben jól bevásároltam, és hatalmas mirelitpizzaparty-t tartottunk Miklóssal. Így mulat a magyar. :-S
De nem baj, ma Goffrynap van itt. Degeszre zabálom magam. :-)

Dilbert

Úgy tűnik átalakulok comicstriplinkbloggá. (ezt a fogalmat ezennel le (c) (r) (tm)-ezem)

Olvassátok magyarul: Kiccsaj és malac
és angolul is: Her!

Egyébként jól vagyok, és élek is. Majd még írok. Ha lesz kedvem.

Ezt most csak gyorsan írom. Voltam itthon hétvégén, rövid volt nagyon, szinte semmire nem volt időm. Belátogattam a gyárba is, jól ki volt ürülve...
Kedvesem várt engem már nálam, és készített finom ebédet, én meg másnap sütöttem palacsintát, és fizikáztunk is egy keveset... bár azt eléggé elhanyagoltuk. De majd amikor jövök haza mrgint, akkor jobb lesz. Remélem.
Na rohanok, pár perc múlva itt a taxi értem.
Képek csak 1 hónap múlva lesznek, mert nincs rá időm. Addig türelem. De ha nem vagytok türelmesek, akkor is csak 1 hónap múlva lesznek, szóval mind1. ;-)