Nem tűntem el, egyeltalán nem, csak kicsit sokminden összejött. De voltam kedvesemnél, ahol nagyon jó volt, és kedvesem egészen különösen túltett magán, mert annyira hihetetlenül aranyos volt, hogy ha már nem lennék így is nagyon oda érte, akkor ezután mindenképp. De inkább nem is írok erről semmit, mert ez végülis nem tartozik senkire... csak annyira örülök neki. (mármint a dolgok ilyetén állásának, és kedvesemnek is)
Halottak napja lesz, ami azt jelenti, hogy rokon és sírlátogatás lesz szombaton vasárnap, utána talán unokatesóméknál fogom az időt tölteni, végül egy napon talán kedvesemmel is lehetek együtt. :-) Ezek a tervek, majd mesélek ha oda jutok.
Tipp: aki Vácon jár próbálja ki a Giuseppe pizzériát, onnan is a Caretta pizzát extra sajttal. Isteni finom, és nem is drága. :-)
Ezen a héten mindig rengeteget "kellett" ennem. Szeretnék már egy napot, amikor ehetek csak szendvicset. Tök jó lenne. :-S

Megtartottuk a Csikeszes nagy búcsúparty-t. Végülis szerencsére 6-an voltunk, tudott jönnk Sanyi felesége is, úgyhogy degeszre kajáltuk magunkat. Én Szigetszentmiklósi fatálast ettem, ami két szép szelet natúr sülthús, meg sok hasábburgonya, meg pirított hagyma, meg savanyúság. Azt hiszem én választottam a legjobban (mint mindig), mert kedvesem pl görögös rántott-töltött csirkét evett, ami szerintem kicsi adag volt, Sanyi meg Bridget csülköt kapott, ami túl nagy adag volt, Pit meg őzet barnamártással, ami meg még a kevésnél is kevesebb volt. :-D Úgyhoyg egyértelműen én jártam a legjobban...
Volt még leves is, meg desszert, meg soksok Jager, mozogni is alig bírtam, hatalmas hasam kerekedett. Mindent összevetve eszméletlen finom volt... és az külön öröm, hogy kedvesem is velem volt. :-)
Ma reggel pedig kisütött a nap, és kellemes melegben sétáltam éppen a cég felé, amikor... egy pici gyík futott át előttem. Még soha nem láttam ilyen picit... kb 4 cm volt az egész. Utána látam egy kicsit nagyobbat is, de az is pici volt... ott sütkéreztek a napon. Nagyon aranyosak voltak.

Máris 25-e van, hihetetlen mennyire rohan az idő. Lassan várható, hogy megjelennek a karácsonyi díszletek az üzletekben. Már "alig" várom.
Megyünk ma Csikeszbe Pitcsodával. Hívtuk szőkééket is, de kicsit talán későn szóltunk nekik, így nem tudnak jönni... meg Molliékat is, de előszöt igent mondott, utána meg nemet. :-S Úgyhogy csak 6-an, vagy lehet hogy csak 5-en leszünk. Hihetetlen, hogy hogy "leolvad" a társaság. :-( Dehát semmi sem állandó. De a lényeg, hogy eszünk egy nagyot, és kedvesem is ott lesz. Az a legjobb az egészben. :-D (Már alig várom, hogy láthassam)
Megint megfordult a zenei ízlésem, tegnap óta (megint) metált hallgatok. Rhapsody-t egész pontosan... epikus metálzene gyakran igenerős klasszikus zenekari támogatással, és powermetál betétekkel. Olyan igazi fantasy-metál, sárkánnyal, lovaggal meg ilyenekkel. :-) Nagyon jó.

Az lenne a legjobb, ha péntektől kezdeném a mesélést. Ami az előző postban még csak terv volt, azt hiánytalanul megvalósítottam(tuk) kedvesemmel, voltunk és lakomároztunk egyet a Szeráj nevű étteremben, majd csatlakoztunk Pitcsodáékhoz, és megnéztük a Sok hűhó semmiért című darabot a Vígszinházban. Nagyon jó volt, régen szórakoztam ennyire kellemesen. Sokat nevettünk, és (aminek külön örültem) mindannyiunknak nagyon tetszett a darab. (Pit hátrafelé nevetésétől megint zengett a színház, de én már megszoktam, úgyhogy nem zavart... :-D) És külön dícséret illeti a lányokat, mert mindketten nagyon szépek voltak. Különösen kedvesem :-P.
Utána jó lovag módjára hazakísértem múzsámat, majd tőle hazaérvén aktív pihenésben töltöttem a hétvégét. Azaz fölváltva programoztam és Terry Goodkind-ot olvastam. Az olvasás olyan jól haladt, hogy gyorsan ki is végeztem a Könnyek kövét, és már a Falka vérét olvasom (nincs meg a 3. kötete, és sehol nem lehet kapni, mi lesz velem? :-O).
Vasárnap eljutottam unokatesómékhoz, ahol sikerült tönkretennem nagynéném Windows XP-jét... teljesen totálkáros lett. :-S És kaptam finom ebédet is... igaz azt még előtte... ha előbb rontom el, akkor biztos nem kaptam volna :-). De majd megjavítom, ha addig élek is. (Szemét WiFi nem fogsz ki rajtam)
Vasárnap délután pedig kedvesemmel boldogítottuk egymást... lassan sheakespeare-i szintre emeljuk egymás piszkálását ;-) (azért még van mit fejlődni), úgyhogy általában véve nagyon jól éreztem vele magam megint. :-)

Ma színházba fogunk menni kedvesemmel, úgyhogy szépen fölöltözve, öltöny meg nyakkendőben állítottam be a munkahelyemre... kicsit tartottam tőle, hogy mi lesz; nyáron nem érdekelt, hogy mit gondolnak, de most hogy itt vagyok tartva, kicsit zavart. Főnököm arca kissé elborult, amikor meglátott... de nem szólt semmit, viszont hegyezte a fülét, amikor kollégám kérdezte, hogy csak nem színház. Én meg mondtam, hogy de. Erre megnyugodtak a kedélyek. :-)
Utána este hazakísérem kedvesem... pedig azt hittem, hogy ma nem kér kíséretet, mert szombat reggel utaznak el, és akkor útban lennék, meg ilyenek. De mégis kér, én meg örültem neki, mint egy gyerek. :-)
Meg még most is örülök. ;-)
Ja, és csapunk egy jó kis Szerájos lakomát is még színház előtt. :-D Már készítem a gyomromat, hogy milyen finomságokat fogok lakmározni! :-P

Kleónak hívják, vagyis már csak hívták, apám kutyáját. :-( Szegény ma reggelre elköltözött az örök vadászmezőkre. :-(

Megoldottam. Még tegnap este, de akkor már túl fáradt voltam leírni. Szóval amit tegnap írtam programozós probléma, azt sikerült. Leírom mi volt a gond, hogy tanuljatok Ti is. Ha egy komponensnek / formnak beállítotok egy bizonyos tipusú font-ot, és abban nincs meg az a speciális unicode karakter, akkor az nem fog látszani. Azért nem, mert nincs benne. A fontkészletben. Benne. Tehát ha nincs, akkor nem látszik. :-) Mert nincs.

Rossz kedvem van... nem volt semmi különösebb kiváltó oka, olyan szépen lassan észrevétlenül lopódzott belém. Nincs rá magyarázat, hogy ezért vagy azért van. Kicsit mindenki miatt, és kicsit a semmi miatt.
Feldmár szerint nincs olyan, hogy csak úgy történik valami, mindig tesz valaki valamit valakivel... vagy nem tesz, amikor kellene tenni. Lehet hogy csak apróságok miatt. Nem értem én ezt.
Kezd megérkezni a tél... hideg van, és morcos az is... lehet hogy amiatt van.

Hétvégén apámnál voltam Szolnokon. Nagyon érdekes volt. Hosszú idő óta először igen komolyan elbeszélgettünk, leginkább a múltról... sok érdekes dolgot megtudtam, és jópár talánnyal lettem gazdagabb. De szerintem soksok dolog a helyére került bennem.
Egyébként nem sok mindent csináltam... apámnál nem tudok programozni, mert az a gép, ami ott van csak PHP-ra elég... arra is épphogy. Meg ha én fölvonulok (az emeleten van a szobám), akkor apám egyedül marad, és pont az lenne az értelme a látogatásnak hogy együtt legyünk. Így hát inkább csak olvastam, meg főztünk, meg beszélgettünk.
Vasárnap este értem haza, nagyon Nojácska hiányom volt, de ezen a héten nem sok részem lesz láthatásának örömében. Ez pedig elszomorító.
Szakmai kérdés: miért van az, hogy azok a formok, amelyek egy app. exe-jéből jönnek teljesen jól kezelik a nemzeti speciális karaktereket, amik viszont egy dll-ből azok nem? Grr... ezzel szívtam egész vasárnap éjjel. És nincs ötletem. WinCE + C a kontext.

Voltam ma kedvesemmel ebédelni az Everyday helyén nyílt török étteremben. Kicsit tartottam tőle, mert az, amelyik az Astórián nyílt nyár elején az nem nyerte el nálam a "gyakran fogok oda járni" címet... valahogy az nem jött be. De ez... ma kipróbáltuk, és meg kell hogy mondjam, nagyon finom volt. Kicsit drága (900Ft a gyros tál) de jó nagy adagot adnak, ha csípőst kérsz akkor megérzed, mert nem kicsit csíp, és nagyon finom. Azért a Szeráj még mindig jobb, de ez is nagyon bejött. :-)
Utána elkísértem kedvesemet hobbyboltokba. :-) A Hobbyboltokban ugyanaz a jó, mint a Bioboltban; a benn levő emberek ~100%-a nő! A maradék általában én vagyok, vagy esetleg még egy másik pasi is beszabadul, de jó közelítéssel egyedül én vagyok ott pasi. Mondtam már, hogy jó dolog ilyen helyekre járni?
Most is jó volt, kedvesem vett sok dolgot, amiből majd nekem készülnek még sokkal jobb dolgok. :-D
De addig is, csajozós helynek nagyon jó...

Hihetetlenül jó dolog egy aranyos (és főleg házias) kedvessel együtt lakni... úgyhogy ez most egy dicsekvős post lesz. :-)
Arra értem haza, hogy kedvesem nagyon gusztusos vacsorával várt, és tök helyesen mosolygósan voltam fogadva, és és és... nincsen nagyon rá szó, hogy milyen jó dolog az, ha úgy történik minden, mint ahogyan az ember elképzeli a boldog életet: reggel (örömmel, már ez is tök érdekes) reggelit készíthetek kedvesemnek (megengedés, mert van kinek), este pedig vacsorával vagyok várva. És mosollyal is. Elmondhatatlanul jó érzés. (már csak egy lakás, kocsi és pár gyerek hiányzik, és kész is az amerikai álom ;-))
Tegnap délután megrendeltem Silverlandból Terry Goodkind következő könyvét (számomra következő, már nem lehet kapni antikváriumokban sem, pedig keresem már vagy 2 hónapja). Azt írtam nekik, hogy a héten megyek érte valamikor, de türelmetlen voltam, és már tegnap este elszaladtam érte. Szerencsére volt, és kaptam is. :-) De sajnos nem tudtam olvasni még. :-(
Említettem már, hogy kedvesem nagyon aranyos, és várt engem vacsorával este? Ez nagyon nagy dolog ám... mindenki, aki ezt természetesnek veszi, hogy őt várja terített asztal otthon, az nézzen magába mélyen és adjon hálát valakinek (leginkább annak, akinek azt a vacsorát köszönheti) hogy nem egyedül van este, és valaki azért dolgozott, hogy ő boldog és elégedett legyen. Mert én most az vagyok. :-D Nagyon. És reggel finom reggelit csináltam kedvesemnek. :-)

Mostanában a free, netről letölthető zenékre kattantam rá.
Aki a régi játékok zenéjét imádja (Dune, Monkey Island 2, Descent, Star Control 2) az nézze meg ezt: OC Remixes
Aki szereti az ilyen Héger Attilás, Jean Michell Jarre-os, ambient trance zenéket, az hallgasson Chris Hülsbeck-et innen.
Ezek be fognak kerülni a favouritesbe is. :-) Majd, idővel.

Még Vasárnapra virradóra álmodtam ezt, meg akartam írni, csak elfelejtettem, de most eszembe jutott. Tehát úgy volt, hogy másik főnököt kaptam a cégnél, pont azt, akit Szőke is nagyon imádott. Elkezdett velem (is ?) szemétkedni, pl éjszakáznom kellett, meg ilyenek. Akkor telt be a pohár, amikor függönytartót kellett szerelnem a lakásában, és nem tetszett neki, hogy csináltam, kiabált velem, meg minden. Én elég csúnyán elküldem melegebb éghajlatra, és ott akartam hagyni, mire elkezdett lökdösni... erre én egy ütéssel szétütöttem a fejét a kezembe került függönytartóval. :-) Meg is halt. Kihívtam a rendőröket, ők elvittek, és lecsuktak. Volt tárgyalás is, ahova az egész Epam kivonult, és mindenki "Zolkaálarcokat" húzott szolidaritásképpen, de akkor is elítéltek. (asszem le volt fizetve a bíró... de erre már nem emléxem pontosan). Utána börtönbe kerültem, és elkezdtem tai-jizni. A többi börtönlakónak is nagyon megtetszett, és kértek hogy tanítsam őket, de én azt mondtam, hogy én magam sem tudok eleget. De addig jártak a nyakamra, amíg azt mondtam ok. Egész népes "csoportom" lett, és a legjobb az volt, amikor eljött Viking is, hogy megnézze. (nagyon tetszett neki :-))
Tök sok apróság volt még... pl hogy kifejlesztettem egy másik fajta tai-ji oktatási stílust, ami sokkal jobb volt, mint ahogy én tanultam...
No... ezt fejtsétek meg. (az nem ér, hogy menjek taijizni.)
Kedvesem verziója: börtön: rendetlenség, gyilkosság: bűntudat.

Vééégre végre végre, jött fizu, úgyhogy nem fogok éhezni. Pedig már elterveztem, hogy ma "diétás" nap lesz, mert reggel sietni kellett és elfelejtettem, hogy kb 200 Ft van nálam. De úgy tűnik nem kell... :-D Már nagyon vártam, visszatehetem az aranytartalékból kivett soksok pénzt, meg minden.
Végülis tegnap tovább maradtam kicsivel, kb 1 órát húztam rá a kötelező 8-ra... de ez nem számít, máskor meg kevesebbet maradtam.
Ma is korán benn vagyok, kedvesemmel 5:40-kor keltünk. Sötétben. Ez a legszörnyűbb. Azért a tegnap este vicces volt: Kedvesem valamivel 18 előtt ért "haza", megvacsoráztunk, megnéztünk egy filmet, és 8-kor lefeküdtünk. 8-kor... mint 2 gyerek, és nagyon gyorsan elaludtunk.
Aggleglény tanács: ne halogasd a mosogatást. Nagyon durva dolgok fejlődhetnek ki a mosogatóban. o:-)

Vasárnap reggel nagy nehezen kikecmeregtem az ágyból, kicsit rendbeszedtem a lakást (sajnos nem eléggé), utána gyorsan elsiettem unokatsómékhoz. Már nagyon rég jártam arra, de az utóbbi időben a hétvégéimet mindig Vácon töltöttem, úgyhogy nem volt rá idő. Naggyon finom sült libát ettünk, és volt Knédli is. Aki nem ismerné, ez egy különleges cseh nemzeti eledel. Úgy néz ki, mint egy hófehér, hély nélküli kenyér. Különleges és nagyon kellemes íze van, és nagyon szeretem. Jó libazsírba tunkolva nagyon finom. Most is összefut a nyál a számban ha rá gondolok.
Utána Wifi hálózatot szereltem. Érdekes dolog ez a Wifi. Hosszas küzdelem után sikerült elérnem azt, hogy (2 laptopból) az egyik gép, amelyiknek beépített Wifije volt, az tudott Wifin kommunikálni, a másik nem, ő csak kábelen keresztül. Pedig én bedugtam azt a PCMCIA-s WiFikártyát bele, és föl is ismerte, és minden, de kapcsolódni... azt nem tudott. Aki ért hozzá megsúghatná, hogy mi a gond... pl most az jutott eszembe, hogy csak WinXP SP1 volt rajta, és az lehet gond.
Miután ezt így megoldottam felemásan, megtudtam, hogy kedvesem is jöhet síelni, úgyhogy asszem minden akadály elgördült előlünk... már csak őt kell rávenni :-D Szép küzdelem lesz...
A blogon is reszeltem hétvégén egy kicsit... Firefox alatt van most már ikonja, meg pár apróságot megcsináltam rajta... Meg elkezdtem a kommentezést is, csak lusta voltam befejezni.

Hát most asszem kaptok pár postot, had legyen öröm majd reggel, hogy milyen sokat írtam.
Legelőször is, rettenetesen jó kedvem van, mert kedvesem odaköltözött hozzám 5 napra, és ma már együtt ébredtünk, és csináltam neki reggelit is :-)
Amolyan szakmai gyakorlatszerűsége van neki, de ez azt is jelenti, hogy nagyon korán kell kelnie, és már az 5:45-ös vonattal elindul Gödöllőre, ami 5 előtti kelést is jelent. Én pedig nem merem őt egyedül elengedni hogy hajnalok hajnalán a Keletiben kóricáljon, úgyhogy elkísértem, és föltettem a vonatra. De akkor már fölösleges lett volna visszamenni haza, az ágy kihűlt, ha visszaalszom, akkor soha nem érek be, úgyhogy inkább a gyár felé vettem az irányt. Ez persze azt is jelenti, hogy kb 6:10-re már beértem (Roby legnagyobb örömére... bár tudom, hogy nem nekem örült, de akkor is :-P).
Senki sincs benn, tök kihaltság (még sötét volt odakinn, amikor beértem... de most már kivilágosodott.
Hihetetlen egyébként hogy milyen más egy lánnyal együtt "élni", mint magadban. Egyfelől valakihez alkalmazkodni kell, ami egy "feladat", de ugyanakkor ez a legkellemesebb feladat, ami létezik. Egy lány... teljesen máshogy él, mint egy agglegény. Pl ha nálam (nekem) tele van a hűtő, az egy lánynak kb. azt jelenti, hogy éppen nem üres. Vagy egy lány számára szinte fizikai fájdalmat okoz az a tudat hogy nincs otthon semmi rágcsa. Nekem ez egyeltalán nem szükséges... ha nincs nem eszek, és nem okoz gondot.
Miután mondtam neki, hogy nincs otthon semmi... rövid időn belül vállvetve túrtuk végig az összes lehetséges helyet, hogy találjunk valamit... bármit, ami rágcsa. Az én legnagyobb meglepetésemre találtunk rengeteg bonbont, meg csokit is, meg sósmogyorót (avasat, azóta kidobódott), meg diót... Miután konstatálta, hogy mégis van, megevett 1 (!) db apró karamelles csokit (2cm³) meg 3 (!) db diót, és megnyugodva ült vissza filmet nézni... hiába most már nem kell idegeskedni, mert van itthon rágcsa.
Egyébként ne nézzétek meg a Punisher című filmet. Travolta játszik benne, de bűn rossz. Mármint a film. Meg Travolta játéka benne is.

Ma végre fény derült rá, hogy miért nem működik nálam ami minden másnál igen. :- Azért mert nem volt fölrakva egy patch, ami mindenkinél fönn volt. És miért nem volt? Mert senki nem szólt, hogy fönn kellene lennie... én meg nem emlékeztem rá, hogy szűk egy évvel ezelőtt volt egy olyan issue, amit egy külön patchcsel kellett orvosolni. Közben nekem újrahúzódott a gépem egy másik project miatt, és most hogy visszakerültem senki nem szólt. Persze a kollégák nem emlékeztettek, csak számonkérték, hogy "már 3 hónapja ezen a projecten vagyok". Eddig nem is olyan munkám volt, hogy szükségem lett volna rá. Megvoltam nélküle. Csak most kellett. Grr...
DooM Remix oldal nektek. Hallgassátok, mert jó. Vagyis inkább úgy mondom, hogy vannak benne jó számok. 80-20 ;-)

Mint írtam tegnap, voltam Vácon. Este persze nem tudtam időben elindulni, mert mint mindig most is "még valamit meg kell néznem", és emiatt persze lekéstem a szokásos 18:00-as vonatot. Nagyon nem bánkódtam, mivel kedvesem jó későn ér haza, legalább lesz egy kis ideje összekapni magát (ez, mint mostanra megtanultam, egy pasinak nem fontos, mert ahogy ő hazaér rögtön fogadóképes. De egy lánynál másképp van...), én meg legalább be tudok szerezni neki egy kis baklavát. Unokatesómtól tanultam azt, hogy ha egy pasi lányhoz megy, mindig vigyen valamit. Majdnem mindegy hogy mit, lehet az egy kis zacskó édesség, virág, valami apróság, de mindig vigyen valamit. Én ezt kicsit úgy férfiasítottam magamban, hogy valaminek számít az is, ha valamit csak visszaviszek, ami nálam volt/maradt. Vagy az is valami, ha meg vagyok kérve, hogy szerezek be valamit, és azt viszem. Van benne valami, és persze nem is kőbevésett ez a dolog, néha én sem viszek semmit, hogy lássam van-e belőle hiszti, mert ha van, az baj. :-) (Eddig soha nem volt) (Feldmár szerint egyébként nincs olyan hogy hisztéria. Csak olyan nő van, akit nem értenek meg és/vagy nem hallgatnak meg)
Csak odaértem végül, és még a vonaton sem maradtam fönn (mert nemrég fönnmaradtam. Annyira belemerültem az olvasásba + gyorsított járattal mentem, hogy arra eszméltem, hogy épp elindul a vonat Vácalsóról... úgyhogy sétáltam az esőben egy jót :-S), Kedvesem örült, és kaptam pogácsát is. :-)
Beszélgettünk egy nagyon jót, mindketten nagyon vágytunk már rá... úgyhogy amolyan kapcsolatrendbetevős problémakibeszélős megkönnyebülős beszélgetésben lehetett részem. :-) És nagyon örülök neki, hogy ezt bevezettük annó, mert nagyon jól működik. Másoknak is ajánlom.
Jó soká értem be... de majd jövőhéten lesz kárpótlás. Kedvesem költözik egy hétre hozzám, és jó korán fog tőlem indulni. Úgyhogy szerintem már 6-ra benn leszek minden nap. :-D majd meglátjuk.

Ebéd után séta vissza a céghez. A kínai gyorsétek jólesően melenget belülről, az őszi nap utolsó erőlködő sugarai meg kívülről... minden kellemes, már túl vagyok a szokásos ebéd utáni antikvárium körúton is (Asztóriától Kálvinig van pár), amikor egy kirakatban megpillantok egy tablót. Épp csak súrolja a tudatomat, Semmelweis Orvostudományi... soha nem szoktam vele foglalkozni... 3 lépés után beugrik. Egy régi kedves ismerős lány is oda jár... mostanában kellene végeznie. Ááá... ki van zárva hogy eltalálom, hogy pont itt, és pont most végez, és minden pont együtt. Egyedül vagyok, nem kell senkihez igazodni, és magyarázkodni, hogy miért megyek vissza. Megérzés? Talán... Visszamegyek, soksok arc, ááá ki van zárva, hogy ezen legyen, úgysem találnám meg, ha itt lenne. Nem ABC sorrendben vannak... De mégis megtalálom. 4 másodperc alatt a 200 arcból. Megvátozott. Mintha a szemében már benne lenne a felnőttek keményebb csalódásainak fátyla. Talán csak rossz fénykép... de biztosan Ő az. Sikerült neki, orvos lett. Öröm, és kis csalódás jár át.
Aztán elindulok, nem nézem sokat... de ez is elég hozzá, hogy eszembe jussanak azok a "közös" emlékek majd 15 évvel ezelőttről... Nincs túl sok, borsószedés, amikor mesél a harcsáiról, akiktől nem lehet aludni, és az arca, és a Bükk. Meg persze amikor utoljára láttam. Csak futólag... "Szia Judit." - mondom neki... rámnéz, meglepődik, nem érti... és én sem, inkább otthagyom elsietek és képzeletben éppen zuhanok a szégyentől. Nem tudom miért mondtam ezt... ez jutott eszembe. Nem is Juditnak hívják.

Ma végre... végre... megyek Vácra :-) Hosszú várakozás után... nagyon várom az estét.
Meglepő dolog történt a zenei ízlésemmel... azzal kezdődött a dolog, hogy Pitcsodától kaptam egy zenét, amin egy ismerőse énekel nagyon szépen. A szám egyébként a Dzsungel könyvének musical változatából van (Dés László), és rettenetesen megtetszett. Szívesen felajánlanám letöltésre, de nincs rá engedélyem. Szóval a zene nagyon megtetszett, utánanéztem egy kicsit és meghallgattam az egészet. De ha már utánanéztem (ha már homár legyen kövér), így meghallgattam a Rómeo és Julia musicalváltozatának soundtrackját is. Nagyon tetszik, most is azt hallgatom. Visszajönnek azok az emlékek, amikor Evitát hallgattam...
Tessék szép musical-eket hallgatni. :-)
(most már csak az Evita-t kellene megtalálnom... pedig megvan valahol...)

Valahogy elvesztettem a fonalat az utóbbi időben, hogy mire is szórom el a pénzem... a lényeg az, hogy már kb 2 hete aranytartalékból élek, és ez nem tesz túl jót a morálomnak. A kissé megnövelt fizetésem még sehol, úgyhogy nem élvezem a jólmegérdemelt és kiharcolt jólétet... valahol ott vesztettem el dolgok menetét, amikor megvettem kedvesemnek az új monitorát és nehezítésként módosították a fizetések időpontját hó elejéről 10-re. A lényeg, hogy úgy várom a fizetést, mint a messiást, és reménykedem, hogy sem a telefonom, sem a NET-em nem fogják kikapcsolni.
Ritkán látom kedvesem mostanában. Ez nagyon rossz dolog, mert hozzászoktam nyáron, hogy majdnem minden nap vele lehetek legalább egy kicsit... most meg hetente 1x-2x látom csak. Ezen a héten talán csütörtökön és vasárnap leszünk együtt... úgyhogy hiányzik nagyon.

Már nagyon vártam a hétvégét pénteken... Tele rengeteg tervvel, hogy mi mindent fogok csinálni, és feladattal is, amit mindenképpen meg kell csinálni. Ezzel szemben volt kb egy 3 órás szombat délelőttöm (későn keltem) amikor megcsináltam a már korábban említett Linkpage-t, de nagyjából ennyi volt, amire jutottam. Délután találkoztam ismerősökkel, akikkel jól eltelt a nap, utána a sógorjelölt elvitt kocsival (tök jó volt, semmi bűz-elviselés a metrón, szaladás a vonathoz, várakozás míg odaérek) Vácra, úgyhogy gyorsan oda kerültem kedvesem karjaiba, és nagyon volt nekem örülve. (Noja: jó kis mondatszerkezet, ugye? Büszke vagy rám? :-P)
Vasárnap Kedvesem tanult sokat, én meg kicsit programoztam, de nem sokra jutottam, mert kifogyott a net kedvesem gépéből, és úgy nehéz távolra fejleszteni. Úgyhogy csak olvastam, meg Kedvesemet boldogítottam.
Összefoglalva a Linkpage kivételével semmit nem csináltam. Ami rossz. :-S
Ja, és ma hétfőn elkísértem Őt Gödöllőre, mert nagyon szerette volna, és már régóta igérgetem neki. Nem változott semmi. :-)

Új menüpont készült, mely mögött el lehet érni online könyvjelzőlistámat. Ha lesz kedvem akkor majd csinálok kommentezést is hozzá... de most még nincs kedvem.
Ma mehetek végre Vácra. :-) És lehet hogy kocsival... tök jó lesz... már nagyon várom, hogy láthassam kedvesem.