Rengeteg mindent kellene csinálnom. Munka, zsónak PHP, ma este jön kedvesem, vele is kellene foglalkozni kicsit (inkább sokat), EVEzni is szeretnék, olvasni is, ja és ki ne feledjem a japánt, amit szintén hanyagolok, és az nem jó. Tai Chizni is kellene megint menni, mert érzem a hiányát... egyre inkább. Legalább edzeni már eljutottam, ez is előrelépés. :-)
Egylink minden napra nektek: A jövő számítástechnikája

Legelőször is, hogy el ne felejtsem egy linket följegyzek ide magamnak, mert fontos: Kanji site
Voltam ma is edzeni. Mármár csodálkozom a saját kitartásomon, hogy így föl tudok kelni, és nem "hagyom a francba az egészet". De megy... igaz ma páratlan volt az alkalomszám, úgyhogy eléggé bénán ment... de meglepetésemre bírtam végig a tekerést a végén, és még rosszul sem lettem.
Kedvesemnek kell ma drukkolni, mert ZH-t ír, és legyen meg neki mielőbb.
A sápítozós koldusnénit fölváltotta egy fennhangon térdenállva rimánkodó rosszarcú koldusférfi, akinél fokos és szentkép található. Vajon ez a 2 hogy jön össze?
Érdekes ez a reggeli edzés... nehéz reggel járni, de nagyon jó érzés, amikor belépek a terembe, és teljesen üres, csak én vagyok. Olyankor én vagyok a kitartó, meg minden.
A körte finom, még ha Dávid kollégám szerint nem is idénygyümölcs.

lyrics:

Ievan Polkaa (traditional, arranged and performed by Loituma ) Nuapurista kuulu se polokan tahti jalakani pohjii kutkutti. Ievan äiti se tyttöösä vahti vaan kyllähän Ieva sen jutkutti, sillä ei meitä silloin kiellot haittaa kun myö tanssimme laiasta laitaan. Salivili hipput tupput täppyt äppyt tipput hilijalleen. Ievan suu oli vehnäsellä ko immeiset onnee toevotti. Peä oli märkänä jokaisella ja viulu se vinku ja voevotti. Ei tätä poikoo märkyys haittaa sillon ko laskoo laiasta laitaan. Salivili hipput. Ievan äiti se kammarissa virsiä veisata huijjuutti, kun tämä poika naapurissa ämmän tyttöä nuijjuutti. Eikä tätä poikoo ämmät haittaa sillon ko laskoo laiasta laitaan. Salivili. Siellä oli lystiä soiton jäläkeen sain minä kerran sytkyyttee. Kottiin ko mäntii ni ämmä se riitelj ja Ieva jo alako nyyhkyytteek. Minä sanon Ievalle mitäpä se haittaa laskemma vielähi laiasta laitaa. Salivili. Muorille sanon jotta tukkee suusi en ruppee sun terveyttäs takkoomaa. Terveenä peäset ku korjoot luusi ja määt siitä murjuus makkoomaa. Ei tätä poikoo hellyys haittaa ko akkoja huhkii laiasta laitaan. Salivili. Sen minä sanon jotta purra pittää ei mua niin voan nielasta. Suat männä ite vaikka lännestä ittään vaan minä en luovu Ievasta, sillä ei tätä poikoo kainous haittaa sillon ko tanssii laiasta laitaan. Salivili.

Ieva's polka: The sound of a polka drifted from my neighbor's and set my feet a-tapping oh! Ieva's mother had her eye on her daughter but Ieva she managed to fool her, you know. 'Cause who's going to listen to mother saying no when we're all busy dancing to and fro! Ieva was smiling, the fiddle it was wailing as people crowded round to wish her luck. Everyone was hot but it didn't seem to bother the handsome young man, the dashing buck. 'Cause who's going to mind a drop of sweat when he's all busy dancing to and fro! Ieva's mother she shut herself away in her own quiet room to hum a hymn. Leaving our hero to have a spot of fun in a neighbor's house when the lights are dim. 'Cause what does it matter what the old folks say when you're all busy dancing to and fro! When the music stopped then the real fun began and that's when the laddie fooled around. When he took her home, when the dancing was over her mother angrily waiting they found. But I said to her, Ieva, now don't you weep and we'll soon be dancing to and fro! I said to her mother now stop that noise or I won't be responsible for what I do. If you go quietly and stay in your room you won't get hurt while your daughter I woo. 'Cause this fine laddie is a wild sort of guy when he's all busy dancing to and fro! One thing I tell you is you won't trap me, no, you won't find me an easy catch. Travel to the east and travel to the west but Ieva and I are going to make a match. 'Cause this fine laddie ain't the bashful sort when he's all busy dancing to and fro.

Bár tudom hogy illegális, azért a site "hatalmas" ismertsége miatt megengedem magamnak hogy sárba tiporjam a szerzői jogokat, és eme zene csodáját a nagyérdemű elé tárjam:
Loituma full version.
Jobb mint a rövid, ezt hallgatom már mióta... teljes imádat, és odalevés. Fogyasszátok.
Disclaimer: Súlyosan addiktív, hallgatása csak felnőtt felügyelete mellett ajánlott. (18)

Tegnap este kedvesemmel ki akartam mozdulni. Mivel a moziben nincs egyetlen film sem, ami az elviselhető kategóriáink metszete lenne, ezért magamra vállaltam az esti program megszervezésének hatalmas felelősségét.
Keresgéltem Medwe honlapján valami használható étterem után (étteremmel nem lehet semmi gond, mindketten szeretünk enni :-)), de amit találtam az vagy messze volt, vagy drága volt, vagy esetleg mindkettő.
Ezért eszembe jutott, hogy milyen rég voltunk már a Sir Lancelotban. Az emlékek mindenképp pozitívak, úgyhogy nem nagy kockázat. Gyorsan foglaltam asztalt, és japán után mentünk is.
A következőket nem időrendben citálom, hanem ahogyan eszembe jut, mert volt egy pár élmény. Mindketten ettünk levest is és másodikat is, tekintélyes adag volt mindkettő (persze én választottam jobban... cipóban szervírzott sajtos hagymaleves, és mézes diós csirkedarabos dolgok), megenni teljesen nem is sikerült, viszont hihetetlen finom volt. Nojácskának is csillogott a szeme nagyon, pedig csak én boroztam. ;-)
Ami viszont felejthetetlenné tette az estét, az a közben tartott músorok voltak... előző alkalommal talán kicsit korán voltunk, mert én nem emléxem hogy lettek volna hasonlók, de most nagyon ott volt.
Láttunk erőművészt, aki azzal kezdte a produkciót, hogy egy (vendég) lányt emelt a feje fölé, majd volt hastáncos lányka, aki szintén nagyon jól rázta amit kellett, a végén már olyan ügyesen csinálta hogy az állam leesett (és igen csinos is volt o:-) ). Utána kardos, vívós, lányrablós jelenetet is előadtak nekünk, és ami a legjobban Nojácskának tetszett, a tűznyelő pasi is hatalmasat alakított. Persze a "szokásos" featúrák most is megvoltak, így a kézzel evés, és a fölszolgáló lányok férfi szemnek igen előnyös ruházata igen jó hangulatot teremtett, és el ne felejtsem a kétszemélyes élőzenekart, aki autentikus reneszánsz zenével szórakoztatott minket... szóval akárki akármit mond... a Sir Lancelot szerintem továbbra is csillagos 5-öst érdemel. (mindemellett a számla összege meglepően alacsony volt, legalább másfélszeresére számítottam). Ha lehetne 6-ost adnék rá, de csak 5-ig terjed a skála.
Ha még nem voltál ott, vagy régen voltál, akkor mindenképp kipróbálásra érdemes.
Végpoén: a friss levegőre áhítozó, az étkektől kissé elnehezült, éppen távozó vendég számára a lovagi ruhába öltözött (kapu)őr igen meglepő tud lenni, amikor szívélyesen elköszön. Nojácska majd elesett a meglepődéstől, hogy a "szobor" megszólalt. :-D

Megvolt a japán is, szégyenletesen szarul ment, tanulnom kell sokat hétvégén. Viszont jót tett az edzés tegnap reggel, mert ma mire fölébredtem majdnem teljesen elmúlt az izomláz, és tök jól vagyok... :-)
Mivel most épp biciklit szeretnék venni, ezért minden hasonló cipőben járó olvasónak íme egy link, amit Csaba kollégámnak köszönhetek: testbike.hu Nagyon jó tesztek vannak itt, szeritnem ennek segítségével fogok bringát választani.
És egy másik link is, minden kommentár nélkül: Steven Segal - Kung Fu The Movie (angol nyelvtudás kell hozzá)

Ma reggel is voltam edzeni... de nem futok a dolgok elébe...
Tegnap este megérkezett hozzám kedvesem, és ma is meg holnap is marad. Pontosabban holnap megy csak haza, és ez nagyon jó dolog, végre van kihez hazamenni. Nagyon szeretem a jelenlétét még akkor is ha esetleg nem látom, mert a másik szobában van, vagy a galérián.
Ma reggel viszont annak ellenére korán keltem, hogy ott volt. Mi ketten nagyon jól meg tudunk egyezni abban, hogy még alszunk "pár percet". :-) Az edzésért viszont mindent, ki kell használni amíg tart a lelkesedés. Izomláz 1000-rel, pedig tegnap már múlóban volt, de ma reggelre megint előjött, úgyhogy megint tudtam pontosan, hogy nem lesz egyszerű... nem is volt, keveseb súlyokkal bírtam csak, viszont kitartóbb voltam. Már ment a végén a tekerés is (igaz nagyon gyenge fokozaton, és rövid ideig), de legalább egyeltalán nem voltam rosszul. Szóval jó lesz ez, nem vagyok reménytelen eset. :-D
Ma japán is lesz... kíváncsi vagyok hogy fog menni. (nem sokat tanultam :-()

Találtam egy eszméletlen jó Webcomicot. Szét röhögöm rajta magam: The Noob Comic. Ajánlom mindenkinek, aki játszik/játszott online MMORPG-vel pl GW, WOW, EQ, PE, EVE stb. Hihetetlenül átjön az az az érzés, hogy most én is ki vagyok figurázva... a szerző biztos rengeteget játszott.
Alapvető MMOG nyelvismeret szükséges, ha nem tudod mit jelent az hogy afk, grind, nerf, lag az sokat levesz az élvezhetőségéből. De még akkor is must read (az afk egyébként el is van magyarázva benne :-D)!
Egyébként olyan izomlázam van, hogy nem tudok rendesen gépezni sem, mert fáj minden apró mozdulat. Remélem hamar elmúlik...

Rávettem magam, egyedül, és voltam végre edzeni. Ugyanoda járok, ahova már 2x (szeretem ott a szaunát :-)), Astoria fitness, Dohány utca.
Azt gondoltam, hogy nem fog túl jól menni, de még így is meglepő volt hogy mennyire le vagyok gyengülve. Súlyokból mindenhol kevesebb ment normálisan, és a végén a levezetőtekerést is kihagytam, mert éreztem, hogy rossz lenne még az is. Viszont a szauna istenes volt. (Akik ismerősek arra, és rég jártak ott azoknak: szinte semmi nem változott, kivéve, hogy van már infraszauna is, ami a normál szauna melletti zuhany helyén van. 2 személyes, és nem tetszik. Úgyhogy én maradtam a "régi" izzadósnál.)
Este pedig japán. Nagyon várom, tegnap tanultunk Zsónál szavakat, meg kanjikat is. Érzem hogy fejlődök, és ez tetszik.
Ja, és már level 3 mission-öket csinálok EVE-ben. Arra nem nagyon van időm, de azért néha sikerül szakítani.

Úgy érzem ma megismertem a magyar internet legmélyét, a privi.hu-t. Nem is írok semmit, néhány mazsolaszem, amit kb 10 perc alatt találtam:
Hellowiki... "diplomata szüleim vannak, és van pénzünk."
Ildibaba... "csúnya emberek kíméljenek."
Pinkcsajh... h
stb...

Lehet hogy ez már a generation gap, vagy én vagyok maradi, de ezek... jajj. Én kérek elnézést, de hol tart az ifjúság?

Egész jó hétvégém volt, hetek óta az első, ahol már legalább 8 órát azt csináltam, amit akartam.
Szombat azzal kezdődött, hogy nagy nehezen fölkeltem, és kicsit takarítottam, pakolam, olvastam, utána pedig készültem unokatesóm esküvőjére. Nojácskával 14:20-kor találkoztunk a Nyugatiban, onnan egyenesen unokatesómékhoz mentünk. Kisebb munkák után (Noja névcédulákat írt az asztalokra, én a vőlegény zakóján nyitottam a zsebeket) elindultunk a templomba. A pap (akinek különösen vörös arca volt... magas vérnyomásra gyanaxom, de semmiképp nem egészség) elmondta amit el kellett neki, én is fölolvastam ami az én feladatom volt (és amit már 3x elmondott előtte a pap :-S) (utólag finoman közölte velem hogy halk voltam, pedig szerintem nem is). A templomból átautóztunk a buli színelyére.
Hotel római, szép nagy terem, szép park, rengeteg szúnyog. A buli nekem tetszett, volt menyasszonytánc, meg vonatozás, meg minden, és a vacsora is tök jó volt. Nojácskát jól megforgattam a kacsatánc alatt, és rokiztunk is kicsit, bár el kell ismernem, nagyon megkopott a nemlétező tánctudásunk :-) Megint járni kell!
Körülbelül éjjel 3-ra értünk haza kedvesemmel...
Vasárnap délután 2 körül keltünk. Nojcska 3 előtt lelépett, apámmal hazaküldtem rakat könyvet meg ruhát (benézett hozzám este), én pedig egész este/éjjel évával játszottam. Hajj... nagyon hiányzott már.

Tök jó volt tegnap is. Végigvettük az összes katakanát, és vettünk soksok kanjit is. Jó sokat kell tanulni, amire nem tudom lesz-e időm, mert unokatesóm házasodik. Úgyhogy a szombat délután/este/éjjel/hajnal az kiesik teljesen, és valamikor kell majd pihenni is. Nem tudtam EVEzni már nem is tudom mióta, legalább 2hete csak skillt állítani járok be. Ahogy elnézem a következő hetemet, többre később sem lesz lehetőségem, pedig már nagyon hiányzik. :-(
Tegnap megnéztük japán után kedvesemmel a Da Vinci kódot a Westendben. Mivel bemutató napján voltunk, ezért a terem fullon volt, csak a 3. sorban szélen kaptunk helyet, ami azért nem volt olyan rossz, mint elsőre gondoltam. Magáról a filmről nem írnék nagyon sokat, tele van vele a net. Nekem tetszett, bőven meg lehet nézni 1x. Még azt is mondhatnám, hogy jobb mint a könyv, de ez nem igaz, a könyv mindig jobb, mint a belőle készült film... inkább azt mondanám, hogy mindent kihoztak belőle amit lehetett. A 2 főszereplő nagyon jó volt, és a történelmi magyarázatok is jól sikerültek. Tudom, ezt a véleményemet nem sokan fogják osztani, de az én élményem ilyen.
Ja, és kedvesem nagyon csinos volt, és aranyos is. Ezt mindenképp ide kellett írnom.

Nem tud valaki egy free animgif szerkesztő/készítő progit? Gimp-et nem szeretem, azon kívül kellene.

Megvolt az első keddi japánórám. Úgy érzem nagyon jó lesz így hetente 2x járni japánra. Jobban rá leszek kényszerítve hogy gyakrabban tanuljak, és jobban is fogunk haladni így. Szóval tetszik. A csoportunkat összevonták egy másikkal... vagyis inkább belecsatoltak egy másik csoport maradékát (2 ember), úgyhogy megint vagyunk 8-an, de ez már nem olyan sok ember. Tőlünk is nagyon sokan lekoptak, habár a másik csoportból származó lánnyal beszélgetve náluk még nagyobb volt a lemorzsolódás. Ez annak is köszönhető, hogy nem volt olyan jó tanáruk mint nekünk... 4 alkalom alatt leadta az egész hiragana-katakana táblát, amit mi még mindig nem fejeztünk be. Nagyon örülök, hogy ebbe a csoportba kerültem.
Vettünk új kanjikat is, úgyhogy már 12 kanjit kell tudni. :-)
Japán után átbaktattam Zsóhoz, és játszottunk kb fél 2-ig, utána animot néztünk. Licht beajánlott egy Hitchcock-horrorra hasonlító animot, amit elkezdtünk nézni... nagyon jó volt, olyan hangulata van, nem is tudtam utána aludni... úgyhogy letöltöttem én is egy jobbféle animot és azt kezdtem el nézni... megnéztem 4 részt belőle, és lefeküdtem aludni kb reggel 6-kor. Reggel 9 után bírtam csak fölkelni.

Nem sokminden volt a hétvégén, de abból történt elég, úgyhogy sorolom.
Japánon kiosztotta a tanárnéni a dolgozatokat, és meglepetésre 98%-ot kaptam (alig volt hibám), és még oklevelet is kaptam, hogy sikerrel teljesítettem a tanfolyamot. Ez a hét lesz az első, amikor már kedden és csütörtökön lesz japánóra, ezért is vagyok már most benn a cégnél. Ma plusz másfél óra, holnap még egy kicsi és már le is van tudva az a kevés ledolgozás, amiben főnökömmel megállapodtam.
Tanulni is kellene japánból, most vettük a múltidőt, úgyhogy van mit megtanulni.
Szombat délelőtt otthon voltam, pakoltam és éváztam, majd olyan 15 felé elindultam Vácra, ugyanis kedvesemmel kertiparty-ra voltunk hivatalosak. :-) Vikinél voltunk, és flekken sütöttünk húst, meg mindenféle finomságot. Még én is sütögettem, úgyhogy hasznos része volt a csapatnak. Utána befalatoztuk a művünket, és a hazaérés után beledőltünk az ágyba.
Vasárnap sokat olvastam, úgyhogy kivégeztem a Rajt, és majdnem a 4. gyarmatot is. Ezen utóbbi nagyon tetszik, sci-fi, és biztos megszerzem az összes többi részét is.
A Raj viszont nem tetszett. A vége, így visszagondolva, nagyon összecsapott, és felületes. Majdnem a végéig teljesen jó a történet fonalainak fűzögetése, ott kezd ellaposodni, amikor minden szereplőt egy helyszínre vezet, és ugyanott alkotnak mindannyian. A legvége meg különösen félresikerült, és értelmetlen. Úgyhogy senkinek nem ajánlom. :-( Ez a végső véleményem.

Ma lesz az első tanfolyam utolsó alkalma japánból. Javítjuk a dolgozatokat. Amikor előzőleg kijöttem a teremből, akkor úgy éreztem egész jól sikerült. Most már úgy érzem nagyon rossz lett. Úgyhogy kissé izgulok. Majd mesélek milyen lett.
Most fizettem be a pénzt a következő körre, úgyhogy most már semmi sem tarthat vissza hogy folytassam a tanulást. :-)
Találkoztam Dániába szakadt Pitcsodával is, aki épp látogatóban volt nálunk... ettünk egy mákosgubát a régi idők emlékére, kaptam tőle legós sótartót és hűtőmágnest, meg egérpadot is, meg Microsoft ízű cukrot. :-)
És meglátogattuk Giantet is. Ő is jól van.

Voltunk tegnap színházban Nojácskával és Csillával az unokatesómmal.
Akkor megfogadtam, hogy nagyon le fogom hordani, mert eszméletlen rossz volt. Majdnem elaludtam, az énekesek gyengék voltak mint a harmat, egy szót nem lehetett érteni az egészből (igaz kissé hátul ültünk, de akkoris), a főszereplő pasi külföldi volt és igen erősen törte a magyart, úgyhogy ez még hozzáadott az érthetetlenséghez...
Szóval mindent összevetve szörnyű volt.
Végigültem ami leginkább a szép zenének köszönhető... az volt az egyetlen értékelhető az egészből.
Szóval erre ne menjetek: Erkel színház - Varázsfuvola.

Hétfőn meglátogatott kedvesem, és akkor úgy beszéltem meg vele, hogy szerdán is nálam alszik, mert akkor is későig maradna a suliban. De kedd este kiderült, hogy csütörtökön színházba megyünk, úgyhogy Nojácska azonnal le is mondta a szerdát, mivelhogy mégsem kellett volna neki maradni sokáig. Erre én bevágtam a durcát, mert miazhogy nem jön, megígérte, és az nem ok a nemjövésre hogy úgyis találkozunk csütörtökön.
Tegnap amikor hazaértem otthon várt, mert nem akarta hogy búslakodjak egyedül, úgyhogy most 2 éjszaka is ottmarad nálam, és csak pénteken megy haza. Én meg örülök ennek nagyon, és elkönyvelem, hogy néha milyen jó kikövetelni magamnak ami jár :-P
Azért titokban nagyon örülök neki, hogy így figyel rám, és változtat a tervein csak azért mert én szeretném. Már csak azt kell belenevelni, hogy ne kelljen nyígnom miatta. ;-)

Tegnap nálam aludt kedvesem. Kimentem elé a vonathoz, és beültünk egyet gyrosozni. Nagyon (túl) jól laktam, kifejezetten kellemesen csinálják ott a gyrost (pontosnan nem tudom a hely nevét, ha a Keletivel szembe állsz, akkor jobbfelé van egy kis hotel, és amellett van egy görögös étterem). Az egyetlen furcsaság az volt, hogy nem adnak pitát a gyrostálhoz. Pedig annak járnia kellene.
Este megnéztük a Stepford wives-t, ami szerintem kifejezetten jó film, nem értem miért nem lett sikeresebb, utána mint akit lelőttek elaludtunk. Fogmosás nélkül, fürdés nélkül, nem is az ágyamban, hanem a kanapén (ez Nojácska miatt volt, mert ő aludt el úgy, és ott tartott maga mellett)
Viszont legalább időben sikerült fölkelnem, úgyhogy nem volt rohanás reggel. Az is valami. :-)

Ez kicsit filozófikusabb, nem leltárjellegű post lesz. Remélhetőleg.
Szombaton is Zsónál, majd vasárnap is Robiéknál szóba került az, hogy mostanra hogy kikerültek életünkből az iskolaévek alatt megszületett barátságok. Zsó és baráti körének kb most kell ezt megélnie, és nagyon nem szeretik, nekem már megtörtént vagy 3x.
Aki még nem él benne, annak leírom mi is van. Vége az iskolának, az addig ismerősnél kicsit jobb viszony, amit az osztálytársakkal/csoporttársakkal ápolt az ember azonnal megszakad, és senki nem sír miatta. De a barátok, akikkel szinte minden időt együtt töltöttél, azok még kitartanak egy ideig. Hogy meddig, azt barátja és helyzetje válogatja, kb fél-másfél évig. Ha pl közösen vagy legalábbis egy intézményben folytatjátok tanulmányaitokat, akkor tovább. De elmúlik.
Hogy miért? Azt igazándiból nem tudom. Persze lehet magyarázni, hogy nincs rá idő, mert munka/iskola van, mert család/barát(nő) van, mert... de ez csak blabla. Erre is igaz az, hogy ami fontos, arra van idő. Ha nincs a barátra idő, akkor az nem fontos az ember életében. Persze vannak olyan helyzetek, amikor tényleg nincs rá idő, vizsgák, házépítés, gyerekszületés, de az elmúlik. Max fél év, de utána újra lehetne kezdeni. Mégsem kezdődik újra. Szép lassan fogynak a barátok ismerősök, és nem jönnek újak. Mindenki, akivel beszéltem, azt mondja, hogy a munkánál már nagyon különválasztja a magánéletet a munkahelytől, és így esély sincs munkahelyi barátság kialakulására.
Megoldási javaslatot tőlem ne várjon senki, ezt mindenkinek magának kell kitalálnia: lusta lesz, és a kényelméért föláldozza a barátait, vagy inkább vállalja, hogy néha bizony mennie kell, és megjelenni, fölhívni a másikat, még ha nincs is konkrét cél (gyk: kellene ez vagy az, kérnék valamit), hanem csak úgy.
De mi az hogy föláldozza a barátait? Nekem ettől olyan kép jelenik meg a gondolataimban, hogy soksok Zolka bemázolt képpel ugrálja körül a rotyogó üstöt, amiben az éppen föláldozott barát párolódik. De ez nem ilyen, hogy is lehetne. Nincs semmi konfrontálódás, amikor valaki "épp elveszít" egy barátot. Nem állítják falhoz, nincs lelki fröccs, semmi. Épp csak nem hívod föl időnként, nem mész el közös (csoportos) találkára. Hirtelen fölismered, hogy már nincs hova menni, vagy ha véletlen mégis eltévedsz megint hozzá(közéjük), akkor nincs miről beszélni, nincsenek közös poénok, kilógsz a csapatból.
Kiút? Nem feladni, lassan visszajön majd a régi nyelv, egymásra hangolódás. Ha van türelem és kitartás (mindkét(mindsok) részről). Erőltetni viszont fölösleges. :-(

Leltár:
- Pénteken japán volt, írtam dolgozatot, és szerintem annyira nem is sikerült rosszul.
- Szombaton jó sokáig lustáztam, úgyhogy nem sok időm maradt akártmit csinálni. Délután átmentem zsóhoz, beszélgettünk meg PHP-ztem kicsit, jól bepizzáztam, majd kb 18:30 körül elindultam Vácra.
- Vasárnap úgy volt, hogy megyek Vácról Robiékhoz 14:00 körül, de végül csak 17:00 felé sikerült odaérni. Beszélgetés, majd jó későn vissza Vácra. Kaller majdnem elkapott a vonaton, de szerencsére rendes volt, úgyhogy nem kellett sokat fizetnem.

Lassan véget ér az első Japántanfolyamom. Még 2 óra van hátra, a következőn zárótesztet fogunk írni. De, ha minden igaz, folytatódik tovább a dolog, csakhogy... és innen jönnek a gondok. (utána meg a gondnok... a mikulás a megszokás... a tél elmúlt és jön valami más... ehh)
Szóval az van, hogy a többiek úgy gondolták, hogy inkább heti 2 alkalom lenne az ideális, viszont a tanárnéni nem ér rá más időpontokban csak Kedd és Csütörtök 17:00, akkor én meg még dolgozom. Jeleztem hogy én is hogy mennék, de meg kell beszélnem főnökömmel... a megbeszélés mára halasztódott, és szerencsére nem volt gond. Máskor ledolgozom azt az időt, amennyivel korábban ellépek, úgyhogy minden OK lesz. :-)
Örülök... még az is lehet hogy ráveszem magam, hogy japán után menjek edzeni. :-D
Tudom, ebben a postban sem volt csattanó, egyszerűen csak egy szelet életem almáspitéjéből. Remélem nem fexi meg a gyomrotokat.

Megszültem, kitettem, lehet nézegetni, és kommentelni a pozsonyi út képriportját. :-)

Írtam emailt a kiadónak, aki a magyarra fordított Terry Goodkind-okat kiadta, hogy hol késik már a következő rész, és miért került le a honlapról, és egyébként is mi van. Kaptam választ; nem lesz többé Terry Goodkind, mert nem gazdaságos a kiadása, és így levették a repertoárról. :-S Pedig tök jó lett volna. :-( Hát sajnos ez van. Vagy angolul olvasom el, vagy sehogy.

Péntek: Japán
Szombat: apám + Raj
Vasárnap: apám + Raj + EVE
Hétfő: Vác + Raj + Kedvesem
Kedd: MÁV qrvaanyázás + jövő

(Imádom az új hónap jelzése featúrát, amit nemrég fejlesztettem bele a blogadminba. Ma szólt, hogy hónap eleje van. :-))