... ami csúnya dolog, hogy kedvesem tegnap este japán után olyan finom gyümölcsös-sajtos hússal várt engem, hogy hihetetlen. Nagyon belaktam belőle. Arany életem lesz ha ő fog főzni rám mindig... (már csak pár dolgot kell vele megszerettetni, amit én imádok, de ő sajna nem. Ilyen pl a lecsó (amit fiatal koromban egyébként én sem szerettem). Rosszabb esetben meg kell tanulnom csinálni olyat.)
A japánról sem meséltem... de arról csak azért nem, mert magamat ismételném: nagyon nem ment. Egyre jobban érződik, hogy ahova becsatlakoztunk, az a társaság már 3 leckével előrébb tart mint mi, és ezért sok SOOOK nyelvtani hiányosságunk (is) van. :-S Zsozsó is közölte, hogy talán nem is olyan nagy baj, hogy inkább ide jött és nem a 3-as csoportba, mert még neki is kínai (izé japán) néha amit a többek már vágnak. Megkaptuk azt a kanjilistát is, amitől fogunk tovább haladni. 50 kanjit kellene tudni. Én ebből tudok kb 30-at, meg még néhány másikat, amiket meg még a csoporttársak nem vettek. Szóval lesz mit csinálni a hétvégén.

Ha nem kezdődött volna olyan jól a napom, akkor most akár dühös is lehetnék. Elindultam ebédelni, és alighogy befordultam az első utcán, leszart egy madár... méretes folt a nadrágomon, és kisebb maradékok itt-ott mindenfelé. :-s Jól kezdődik. Véletlen volt nálam pár zsepi, úgyhogy a nagyját le tudtam kaparni, de grrr. Visszaérek a gyárba, próbálom lemosni kicsit, erre Gojóka (munkatárs) kérdezi, hogy csak nem Mónica Lewinsky-vel futottam össze? :-) Hejj... nem voltam humoromnál, nem tudtam eléggé értékelni.
Most meg próbálok utánajárni hogy a kb 3 hete leadott MP3 lejátszóm mikor lesz kész, de a szervíz nem tud semmit, a gyártóval kapcsolatot tartó cég meg... "majd visszahívjuk". :-S
Grrr...
Még kedvesem is hazament... ha reggel nem lett volna olyan aranyos, akkor most nagyon dühös lennék.

Megint elkapott a Loituma láz. Ebben segítségemre volt Pit és a loituma.awknet.hu. Nagyon jó flashek vannak fönn, nekem legjobban a Loituma Glitch tetszik (sajnos a loping rossz benne, de még így is nagyon jó). Roby: van spongyabobos is. Fiúknak ajánlom továbbá a hentai-os flasheket. ;-)
Voltam tegnap sörözni 2 szakközepes osztálytársammal, Norbival és Csabával. Legalább 2 éve nem láttam őket, jól megváltoztak mindketten. Csabának már van kisebb pocakja, Norbert meg méginkább szikár mint volt (Csak a rágóizommozgása a régi :-D).
Ahhoz képest hogy most együtt lakunk kedvesemmel, semmivel sem látom többet, mint korábban. :-( És az rossz... így nehezen fogok hozzászokni hogy együtt élünk, és mindig újdonság lesz.
Kipróbáltam a Google Calendar-t is, ugyanaz a design mint a gmail, de valahogy nem jön be. Szerintem írok egy sajátot, ami jobban tetszik. Majd meglátom, de szerintem csak azután hogy az éppen aktuális fejlesztések kész lesznek... sok minden van, amit meg szerenték még csinálni.
Egykébként semmi helyzet nincs, azért nem írok mostanában.
UPDATE: megtaláltam az oldalon a Loituma Glitch-nek a zenéjét is: BBM remix néven fut, és nagyon jó. :-)

Kedvesem ezen a héten nálam lakik. Mindez azzal a hátsó szándékkal történik, hogy szép lassan hozzászoktassuk a szülőket és családtagokat, és persze minket magunkat is, hogy a másikkal együttélünk, és ezért el kell viselni őt (is). A szülőket azért hogy ne legyen közfelháborodás később, amikor esetleg szeretnénk kipróbálni a teljesen együttélést, minket meg azért, hogy amikor összeköltözünk, akkor ne egyszerre zúduljon ránk a másik összes aprósága, ami csak együttélés alatt jön ki. Így van idő összecsiszolódni, és talán mélyebb karistolás nélkül megússzuk egymás betörését.
Eleinte persze az újdonság varázsa elfedi ezeket az említett apróságokat, de majd lassan emeljük a "dózist".
Tehát ezen a héten Nojácska nálam van, ezért nagyon boldog vagyok, és a szokásosnál kevesebbet késem a munkahelyről. ;-)
Egyéb kommentár: ma japánóra, és reménykedem hogy ügyes leszek.

Nagyon gyorsan, sőt, túl gyorsan eltelt. Gyakorlatilag csak japánt tanultam, és programoztam, meg kedvesmmel voltam együtt.
A japánozás közben kiderül, hogy még az eddig tudott kanjikat is elfelejtettem, úgyhogy azokat kezdtem el gőzerővel ismételni, soksok szót tanultam. Sajnos nyelvtanra már nem nagyon jutott idő, de nem is baj, az majd ragad rám. A szavak és a kanjik a fontos.
Programozás téren pedig... kezd összeállni az új blogfeature... most hogy harmadjára írtam át, már egészen közel van a megoldáshoz, már csak 1x kell átírni szerintem.

Voltam csütörtök este is japánon... és meg kell mondjam, nagyon rosszul ment. Pedig tanultam is rá kicsit. Nagyon sok hiányosságom van, kanjik, nyelvtan, és szavak. Főleg szavak. És szövegértés is.
A kedvem is kezd kicsit jobb lenni, mivel ma megyek Vácra... és az nagyon nagyon jó, mert már egy hete nem láthattam kedvesemet, és nagyon hiányzik.
A mai nap legrosszabb része még hátravan... rászántam magam némi Vodafone ügyintézésre, ami pedig rettenet :-S. Majd meglátjuk mi lesz.

Nincs kedvem dolgozni, nincs kedvem semmit sem csinálni.
Utálom hogy nem lehetek együtt a barátnőmmel, hogy alig látom, és akkoris csak egy-két óráig láthatom.
Útálom az egész politikát, hogy megint/mindig az orránál fogva vezetnek mindenkit.
El kellene költözni, messze, nagyon messze... több ezer km-re.
Zolka's mood: awful.

Megvolt tegnap este az első japánórám az új helyen. Visszajött teljesen a régi japánozós érzés, nagyon tetszett, örülök hogy ide kerültem, mert kicsit korábbról kezdjük a tanulást mint ahol abbahagytuk, és így van esélyem újra formába lendülni. Nagyon jó a fiú-lány arány, vagyunk 4-en pasik, és van kb 10 lány még. (igaza van annak aki azt mondja, hogy ilyen helyre kell járni, aki csajozni akar ;-)) Ugyanaz a tanárnőnk is mint aki a Katedránál volt, Akiko sensei, úgyhogy nagy volt az öröm amikor megláttam hogy megint ő lesz... sajnos csak félidőben, mert a csütörtöki órát majd egy magyar lány tartja... de nem baj, én nem vagyok elégedetlen.
Egész éjjel figyeltem az eseményeket, és hát nem kívánok kommentálni semmit, mindösze annyit tennék hozzá az indexen nevelkedő embereknek, hogy olvassanak Athina blogot. Ő nem egy túlfűtött ember, és hát igen érdekes, amiket ír. Nagyon durva az egész.
Voltam tüdőszűrésen is, semmi extra nem történt.

Nem foglalkozom vele, nem ér annyit.
Hiányzik a kedvesem, nem haladtam tegnap este (sem) a dolgommal eléggé, és ma lesz az első japánórám, viszont úgy érzem nem tudok semmit, úgyhogy szégyellni fogom magam, hogy milyen béna vagyok. :-(
Emellett holnap tüdőszűrésre kell mennem, el kellene kezdenem edzeni újra, és kicsit jobban odafigyelni a mindenre ami körülöttem van.
Ma Zolka síránkozós postját olvashatták.

A szeptember nekem ilyen sűrű hónap születésnap szempontjából... apám, kedvesem, unokatesóm jönnek egymás után.
Most ebéd után gondoltam keresek ajándékot unokatesómnak... valami jó DVD-t, azt biztos szeretni fogja. Bebattyogtam a fókusz könyvesboltba, ami a Libri könyvpalota mellett van, és arról híres hogy rengeteg DVD van ott olcsón... a vége az lett, hogy találtam magamnak egy nagyon jó filmet, amit nagyon szerettem gyerekkoromban. :-S Unokatesómnak nem találtam semmi jót.

Vasárnap Vácon voltam, és fölköszöntöttem kedvesemet. Kapott sok szál rózsát (annyit ahány éves, ez már szinte kötelező ;-)), egy régvárt MP3 lejátszót, és egy születésnapi vacsorát a közeli étteremben. Úgy láttam örült, és boldog volt. (emellett kicsit szégyenlem magam, hogy nem tudtam annyit figyelni rá, amennyit érdemelt volna, mert dolgom volt, és azzal kellett foglalkozni, mert határidő és a többi)
Mindezek miatt jól lemaradtam az aktuális politikai kavarásról... kíváncsi vagyok mi lesz belőle.

Tegnap este Vácon jártam. Kedveseméknél föl van túrva a konyha teljesen, úgyhogy pizzát rendeltünk. A Giuseppe pizzéria még mindig nagyon finom, ha arra jártok tessék őket megkóstolni: link (sajnos a web design nem túl szép, de azért használható)

Rengeteg mindent kellene elintéznem, sok emberrel kellene találkoznom, és semmire nem marad időm mert dolgozom, és benn kell lenni. Le kellene adnom az MP3 lejátszómat a szervízbe, mert nem érintkezik rendesen a fejhallgatócsati, kellene futnom 2-3 kört amikor ajándékot keresek kedvesemnek, mert nemsoká szülinapja lesz, stb stb...
Grrr... hogy semmire sincs időm.
Belevágtam egy újabb blogfejlesztésbe is... még nem vagyok teljesen biztos abban, hogy jó lesz, és tényleg tetszeni fog, egyenlőre elég annyi, hogy talán jobb lesz mint volt.

Kifizettem a garázst még az előző héten, tegnap erre kaptam egy levelet a földhivataltól. Gondoltam küldték a tulajdonlásomat igazoló iratot, vagy valami ilyesmi... ááá dehogy. Kaptam csekket, hogy fizessek rengeteg pénzt illeték gyanánt. Nem tudtam hogy ilyen gyorsan dolgoznak, én valamikor jövőre számítottam rá hogy ideér ez a befizetnivaló... mivel most egyébként sem állok jól, és Pitcsodának is vissza kell adnom soksok pénzt, ezért... arghhh, hó végén éhezni fogok.
Zolka is not amused... :-S

Ezt olvastam egy fórumon: "No Wifi!! And no WinMob5 AKU2 either". Ami annyit jelent, hogy nem tud wireless kapcsolatot, és nem lehet sztereó bluetoothos fejhallgatóval használni, mert nem tudja meghajtani... pedig én úgy terveztem, hogy veszek egy ilyet, meg egy bluetoothos fejest, és nem kell magammal cipelnem MP3 lejátszót sem... de ez úgy tűnik hiú ábránd. Majd pár év múlva. :-S Szörnyű...
Forrás: PDAMánia.

Tegnap este Tamással (áltisk osztálytárs, fősuli évfolyamtárs, egyetemi csoporttárs), párjával, és Nojával voltunk Mongol étteremben. Régen találkoztunk már, és mivel én "nagyon ismerem a budapesti éttermeket" (sic.) ezért nekem volt kiosztva a feladat, hogy kitaláljam hova is menjünk. Végigfuttattam eddigi ismereteimet, és újra vágytam, úgyhogy apám ajánlását követve kinyomoztam hova és mikor tudunk menni a Mongol étterembe. A Déli pályaudvar "mellett" a Márvány utcában van, és fél 8-ra foglaltam asztalt. (ha valaki oda akar menni, akkor nem ajánlom a sétát a Déli pu-tól, mert még 2 villamos-megállót kell sétálni a Márvány utcáig, pedig a térképről olyan közelinek tünt.)
Nagynehezen megtaláltuk, bevezetett minket egy mosolygós leányzó, majd jött egy másik, akitől italt lehetett rendelni. Ilyen helyen kötelező a Jäger, a lányok fehérbort, Tamás sört kért. Kaptunk (kértünk) előételt (nekem füstölt pulykamell - finom), levest (valami Tibeti tejfölös káposztaleves - érdekes ízű, de extrábbra számítottam), még előbb előételt (én nem kértem, de kedvesem adott a sült juhsajtából áfonyával, ami nagyon finom volt). Utána volt az igazi mongoléttermes feeling. Eddig pincérlány szolgált ki, de ennek az étteremnek a lényege az, hogy Te magad válogatod ki a húsokat, és a köretet, és előtted süti ki a szakács... ettem muflont, meg csípős sertést, meg bárány-darálthúst, meg sooook féle köretet... és még szerettem volna enni nagyon sok mindenből, csak már nem volt hova tenni. A muflon nagyon vörös húsú, és kicsit rágós, a többi finom omlós volt, a köretek pedig isteniek, nem is tudok benne kivetni valót találni. Nagyon finomat ettünk, én egy kicsit be is csiccsentettem Nojácska legnagyobb bánatára, mivel végig vigyorogtam a hazautat.
Ha nagyon szőrösszívű akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a desszertként fogyasztott somlói szerintem nem volt első osztályú... de kedvesem tiramisuja nagyon kellemes volt, abból is kaptam egy kiskanállal.
Mindent összevetve, természetesen, én választottam a legjobban, különdíjjat érdemel kedvesem a pálcás csirkéjéért aszaltszilvával, mert az is egész jó volt. De az én csípős sertésemnek nem ér a nyomába.
Akkorát kajáltunk, hogy még most reggel sem vagyok éhes.
Említést érdemel még az hogy vasalóval szorítják le a húst a sütőlapra, és ez elég érdekes néz ki. :-)

Föltettem benn a cégnél az új MSN Live-t, mivel már minden ismerősömnél csak ezt láttam, és gondoltam én is beállok a sorba. Hát... első blikkre szerintem csúnyább mint a régi, viszont legalább nem tud semmivel többet. Kedvesem nem fog örülni annak, hogy most már a keret nélküli látvány az alapértelmezett.
Két apró különbséget találtam, hogy itt már lehet kérni hogy írjon időpontot az egyes hozzászólásokhoz, és nem írja ki minden alkalommal hogy Zolka says:, csak akkor ha előtte más beszélt.
Szóval van ilyenem, de nem érzem hogy sokkal jobb lenne.

Jó rövid hétvégém volt mint mindig.
Pénteken jó sok filmet néztem, mivel megérkeztek a DVD rendeléseim, és néhányat meg kellett belőle néznem. Így a Cliffhanger, Chaplin, Leon a profi volt soron... mind nagyon jó film.
Szombaton jó későn elindultam unokatesómékhoz, és velük kezdtem a szülőlátogatást... Édesanyámhoz mentünk Burára (:-)), majd onnan elugrottunk Berekfürdőre, mert Csilla épp ott volt konferencián és jól meglátogattuk, és mellesleg fürödtünk is egy jót. Szerintem nagyon jó volt, nem is tudom mikor ugráltam strandon utoljára... és a Berekben sem voltam vagy 18 éve. Semmire nem emlékeztem belőle, de nagyon hangulatos kis strand. Tényleg nem nagy, 4 medence van, de nagyon jó a légköre, nyugalom van. Eléggé utószezonban voltunk lehet hogy azért olyan csendes, és nyugis. Még édesanyám is volt velünk (meg is lepődtem, hogy jött), de ahogy láttam jól érezte magát.
Vasárnap reggel mentem át apámhoz, akivel beszélgettem egy jót, fölköszöntöttem születésnapja alkalmából, és ettem sok gyümölcsöt is.
Este és éjjel pedig programoztam, mivel a hétvégén szinte semmit nem haladtam azzal amit kellett csinálnom. De ma reggelre kész lett, és működik a .NET-ből webcam kezelés is. Még biztos lesz vele dolgom, de nagyrészt kész van.

Wahááááá, fölvettek, mehetek japánozni!! Nagyon örülök neki, és köszönöm mindenkinek, ha gondolt rám. Most nagyon boldog vagyok, és egész hétvégén japánt fogok tanulni (meg programozni fogok :-P). Az élet apró örömei.

Tegnap este amikor hazaértem, kedvesemet talátam otthon nálam. Ez még nem is meglepő, megbeszéltük, hogy ott találkozunk. Ami meglepő volt az az, hogy éppen mosogatott, pedig a lelkére kötöttem, hogy azt semmiképp, még a végén megtámadja valami szörny, ami ott rendezte be a lakhelyét... nem hallgatott rám, és én nagyon imádom ezért, meg azért is, amiért utána égve hagyott lámpánál aludtunk el egymás karjaiban. Nekem van a legédesebb barátnőm a Földön. Így 4 év után sem kételkedem ebben.
Ma reggel sajnos korán el kellett jönnöm otthonról, kedvesem még aludt, mert ma volt az MS konf 2. napja. Szőke ma nem jött, úgyhogy sokkal kevésbé voltak élvezhetőek az előadások.
Utána pedig átvettem a megérkezett DVDimet...
Hévégén végiglátogatom szüleimet, és fölköszöntöm apámat, akinek születésnapja lesz, és még nem tudom mit vigyek neki...

Megvolt tegnap este a japán vizsga/teszt/fölmérés/akármi. Licht szerint nagyon könnyű volt, szerintem irtóra nehéz, alig tudtam biztosan pár dolgot... Eredmény jövő héten, majd mesélek hogy fölvettek-e. Nagyon komoly volt egyébként, rengetegen voltunk, legalább 80 ember, és voltak akik nagyon sokat írtak...
Unokatesóm is volt, és ő is írt kb annyit mint én... ha nem vesznek föl, akkor majd tanulok magamtól, és próbálkozom újra...
Ma reggel Microsoftos konferencián voltam egy munkatársammal (Csabával), ahol összefutottam Szőkével, aki "kivételesen" nem előadott, hanem hallgatott. Beszélgettünk jó sokat (az előttünk ülő szerint túl sokat is)... utána elmentem dokihoz kedvesem megnyugtatása végett, ahol kiderült hogy nincs semmi bajom, és nem lyme az a folt. Szerencsére.
Este pedig kedvesemmel találkozom végre valahára... annyira hiányik már, nagyon régen láttam.

Föltettem mégegy albumot a galériámba, oda kerülnek a jobban sikerült képeim. Tervezem egy anime/manga album készítését is, de azt majd később, még a képeket is alig kezdtem el bele válogatni.

Előző hét pénteken megkaptam a levelet, hogy elkészült a garázs, lehet fizetni... ma túlestem rajta, és elméletileg van egy garázsom :-) Már csak egy autó kell, és... és lehet a következő cél felé haladni. De azt majd csak a kocsi után fogom kitalálni. Most már *tényleg* kocsira gyűjtök, és ez tök jó.
Jelenlegi versenyzők ebben a témában: Mazda 3, Ford Focus, Toyota Corolla, Honda Civic, Renault Megane. Finomítva a listát, a Mazda ugyanabban a kategóriában 1 millával drágább mint a többi versenyző, bár az tetszik jelenleg a legjobban. A Focus túlságosan népautó, és nem töltené be a másodlagos (státusszimbólum) szerepet, és kissé fapad is a totalcar-os népítélet szerint de legalább olcsó, a Toyota Corolla a legvalószínűbb jelenleg, a Civicből a korábbi verzió nem tetszik, az új meg még rettenet drága, a Renault Megane meg... noss azzal az a baj, hogy olvastam egy tesztet, mi szerint az összes létező márka közül a 3 éves Megane-oknak a legnagyobb a hibaszázaléka, és mivel én használtat akarok venni, és kb 3 éveset, ezért valszeg megveszem és szervízbe kell hordanom. :-S Egyébként egész jó lenne, nekem nincs iszonyom a francia kocsiktól, amelyekben ültem mind kellemes volt (Unokatesómék Reaultjában, majd Citroenjében, unokatesóm Peugotjában, exfőnököm Lexusában)
Szóval ha minden jól megy jövőre lesz kocsim. :-D Hurrá...

Föltettem a galériába az albumot a nyaralásunkról... lehet nézegetni.
Nagyon nem haladok a japántanulással, valaki segítsen meg egy kis idővel :-S

Nem tudok normális címet adni, ez van. Kedvesemmel töltöttem a hétvége végét, és végig japánoztam szinte. Amikor nem, akkor programoztam blogot (de csak egy kicsit), így most már jók az image-k, és megírtam az előző hónapból látszódó pár post featura-t is.
Voltunk Mosselenben Pitcsodával, Bridgetel, Gianttal, és Adrival, és szerencsére Kedvesem is jött, és el kell ismernem, hogy most az egyszer Nojácska választotta a legfinomabb ennivalót. Banános narancsos csirkét evett, ami még kicsit meg is volt panírozva valamivel. Az enyém is finom volt (libamájas sertéses salátás). Potyára cipelhettem a laptopomat is, mert Sanyi persze nem hozta a megígért sokDVDnyi goazenét, úgyhogy végig húzta a vállam, meg figyelni kellett rá. Jót dumáltunk, de elég kavés volt ez az idő, hogy hosszan kitárgyaljunk mindent. Ittunk finom söröket is, Nojácska végre megkóstolta a szuperbanános sört, meg a meggyeset is, én meg kipróbáltam az almásat, ami Newton névre hallgat, és igazán kellemes az is.
Vasárnap végig Japánoztam, mivel most szerdán lesz a felvételi ahova jó lenne bejutni. Nem sok esélyt látok, lusta voltam időben elkezdeni az ismétlést, és jól le vagyok maradva, de majd meglátjuk.