Punnyadósabb nap volt, voltunk szétnézni egy elektronikai boltban, de meglepetésre semmi sem olyan nagyon olcsó, minden kb egy árban van a magyarral +/- 2000 Ft. Délután megérkezett a vőlegény, őt is megismertem.
Voltunk kocsit is mosni... itt a kocsiknak habfürdő jár, méghozzá rózsaszín hab, aminek mandula illata van (ízét nem tudom, nem kóstoltam).
Harmadik napon délután elmentünk a marriage ceremony megbeszélésre, ahol elmondták az ütemtervet, ki hol mikor mit csinál, hogy zajlik az egész, utána volt egy finom vacsora szűkebb körben (30-an sem voltunk).
Én Lasagna-t ettem (hatalmas adag volt, és finom is), meg tojásos levest (nagyon finom volt, jó fűszeres, ne a menzai tojásoslevesre gondoljatok, ez pl csípett), lezárásként Sambuca-t ittam. Sambuca-ról írtam már korábban, egyik projectvacsorán ittam már olyat, mert nem izlett munkatársamnak, és nekem adta. Kellemes emlék volt, gondoltam felfrissítem; nagyon erős, olajszerű, vízszínű cucc, az íze nagyon édes és mintha alkoholban egy negrót oldaottak volna föl. Finom volt...
Folyamatosan próbálom összegyűjteni, mik a különbségek amerika és magyarország között, már van egy rakat apróság, íme néhány belőle:
 - a benzinkútnál minden kútnak saját bankkártya-olvasója van. Bedugod a kártyát, fölemeled a töltőt, megnyomod a gombot, hogy milyen benzint szeretnél venni, és töltesz. Tök jó, nem kell senkivel beszélni, nem vernek át. Egyébként a legjobb minőségű benzin 94-es, van 93-as és 87-es még. Ez is furcsa volt.
 - a közlekedés: mindenki autóval jár, gyalogost egyáltalán nem láttam, biciklistát is kb 3-at eddig. Ebből következik, hogy rengeteg autó van, és minden autóban általánban 1 ember ül. Az autópályák folyton rettenetesen zsúfoltak. Pici autó nincs, a legkisebb amit láttam 2 db VW bogár volt. Mindenki hatalmas sedanokkal és SUV-okkal jár. Amerre mi jártunk ott az utak állapota kritikán aluli. Ha még emlékszik valaki az M7-esre, amikor a betonkockákból volt építve, és 10 méterenként bukkanó volt... na itt mindenhol ilyen, és még sokkal rosszabb. Az emberek nagyon nem tudnak vezetni; pl az autópályán való jobbra tarts teljesen ismeretlen, és egyeltalán mindenki nagyon béna. Úttartás nuku, kanyarodástechnika szar, stbstb. Az egyetlen ami miatt nem köz és önveszélyes az utca közelébe merészkedni, az az hogy általában mindenki betartja a szabályokat. Gyorshajtót (magyar fogalmak szerint, ami a 130-as engedélyezett tempó helyett 170-nél letoljuk az előttünk menőt, mert mi az hogy "csak" annyival megy) egyeltalán nem láttam. Akarattal szabálytalankodót is csak 1x.
 - a táblák. Ez is közlekedés, de megérdemel egy külön pontot, annyira más. Minden ki van írva, nem ikonokat kell megjegyezni, amire elég rápillantani, olvasni kell. "Right lane must turn", "Pass with care", "Speed limit XX", "Do not park here", és a kedvencem: "Injure/kill a worker, $7500/15years". Ez szerintem mind rossz megoldás, mert sokkal jobban elveszik a figyelmet, mintha egy ikont kellene fölismerni. Egyetlen jó ötletet láttam eddig: forgalmas kereszteződésnél éjjelre a lámpákat átkapcsolják villogóra, úgy mint Magyarországon... de itt máshogy villognak: a "magasabb rendű útnál" akiknek elsőbbsége van, ott sárgán villog, a másiknál viszont, ahol az elsőbbségadás kötelező tábla van, ott pirosan villog a lámpa. Ez tetszett.
 - Azt gondolom mindenki tudja, hogy itt 110V/60Hz van. Viszont ami furcsa, hogy a szabványos dugalj és villásdugó sokkal régiesebb mindenhol. Egyszerűen bénának tűnik az európai szabványhoz képest. És a villanykapcsoló is béna, mintha nagyanyám 40 éves kapcsolói lennének.
 - Rengeteg az üzlet. Elmondhatatlanul sokkal több. Mész az utcán (autóval természetesen, mert nem gyaloglunk, járda sincs), és 20 percig folyamatosan csak üzletek mellett mész el. 100 méterenként benzinkút, éttermek garmadája, bolt, szépségszalon, autószalon, kutyabolt, macskakórház, bevásárlóközpont, állatkereskedés... ha van pénzed, nem gond elkölteni.
 - Másmilyen az építkezés. Mivel rengeteg hely van, ezért az emelet luxus, általában 1 emelet van, vagy 1 sem. Mindenki oldalra terjeszkedik, ezért a házak hatalmasnak de inkább laposnak tűnnek. Kerítés sincs, mivel itt törvény tiltja a kerítés építését (ki is van írva itt-ott).
Majd még írok különbségeket, ha eszembe jut.

Legelőszöris kezdeném onnan, hogy még az utazás előtti este elmentem kerekezni egyet, mivel utolsó nap az elutazás előtt, és soká fogok tekerni megint, és akkor már uccu neki. Elgurultam Szentendrére, ettem egy finom lángost, majd visszagurultam unokatesómékhoz, beszélgettem egy jót, és kaptam finom dinnyét is. Jól kihajtottam magam, nagyon jól esett.
Másnap reggel korai kelés (7:30), összekészülés, borotválkozás, szendvicskészítés, majd lerohanás a lépcsőn, mert már lenn kellene lennem. Airport Busz persze sehol... pedig 9 és 9:10 között ígérték. Vártam rá vagy negyed órát a tűző napsütésben (Azt hiszem inkább fizetek többet, és taxizom legközelebb. Az akkorra ott van amikorra kérem.).
Reptéren kedvesem már várt, bő 2 óra múltán fel is szálltunk (késett negyed órát a gép), Amszterdamban le. Átbaktattunk a másik indulóhelyre, rögtön be is mentünk az elkerített területre, és vártunk vagy másfél órát a boardingra. 2-4-2-es felosztású ülések voltak, ez volt a legnagyobb gép, amivel életemben utazam. Mindenkinek saját videókijelző, távirányítóval, rengeteg film közül lehetett választani, még játékok is voltak. Kedvesemmel csak az inflight trivia-t próbáltuk, de mind a ketten nagyon bénák voltunk benne (és csak ketten játszottunk olyat az egész gépről . Néztem a toplisát, a rekord 8500 pont, nekem a rekordom 2300, úgyhogy rettenet mennyire nem ment.)
Nagyon gyorsan elment az a 8 órás repülőút, 3 film, egy kis játék, 2 kajálás, és már ott is voltam. Teljesen meg voltam lepődve, hogy otthon már éjfél után volt akkor, egyeltalán nem éreztem magam fáradtnak. (igaz éjjel 3-kor feküdtem) Amikor elindultunk kocsival Noja rokonaihoz, akkor már kezdtem érezni hogy bár itt még csak este 6-7 között van (napsütés, jó idő), valahogy mintha túl hosszú lenne ez a nap, és majd elaludtam. Nagyon furcsa tapasztalat... tetszik.
Vacsora, alvás... a második napról majd később mesélek, főleg hogy még nincs vége...

Holnap repülök el messze, de valahogy nincs "benne a levegőben" az utazáshangulat. Még a bőröndömet sem vettem elő, nem kezdtem el pakolni, az egyetlen jele hogy rövidesen utazom, az az, hogy az egyetlen virágomat Pitcsoda gondjaira bíztam.
Pedig holnap repülök, nagyon messzire...

Jó sokmindent csináltam a hétvégén, kezdem a mesét a péntekkel; munka után elrobogtam egyet bringázni. Mivel Zsó még nem kapta vissza a bringáját a szervízből, Blash meg rosszul érezte magát, (a kollégák meg mind punnyadtak) ezért egyedül voltam kénytelen menni. Sokáig gondolkoztam merre menjek, végül arra jutottam, hogy én fitt vagyok és erős, úgyhogy lenyomom ugyanazt a túrát 3 óra alatt, amit hétvégén 7 óra alatt nyomtunk le a Kellys Klubbal. (90km Pilisborosjenő meg szentkereszt meg Szentendre) Legalább biztosabban az eszembe vésem az útvonalat... El is indultam, és mivel éreztem, hogy szűkös lesz az idő, ezért komolyabb tempóban nyomtam, de vége így is az lett, hogy az utolsó nagy gurulás (vagy 15km lejtő) tök sötétben történt. Láttam őzet, rókát, mókás volt úgy tekerni, hogy az őz ott trappol melletted az úton kb 5 méterre tőled... Annyira hajtottam, hogy egyszer sem álltam meg az egész túra alatt, csak amikor már visszaértem Bp-re, mert éreztem, hogy nincs tovább... nagyon elfáradtam, de jó volt. 23 után értem haza. Máskor azért kicsit rövidebb túra kellene.
Másnap nyári animecon volt, Nyíregyházán, koránkelés, indulás, társak fölszedése, és lerobogás Nyíregyre. Láttunk soksok cosplayest, soksok lolit, ott volt Anna is (japános csoporttárs), nekem nagyon tetszett az egész rendezvény, jól éreztem magam. (ha lesz kedvem majd rakok föl a a galériába pár képet) Visszafelé Black nagyon kinyújtotta a lábát, úgyhogy száguldottunk (nagyon tudna menni az autóm, még bőven volt benne tartalék, de nekem már ez is túl gyors volt... 170-nel is mentem néha)
Vasárnap sajnos lemondta a szervező a Kellys klubbos túrát, ígyhát bevásároltam kicsit, és elrobogtam Vácra, és jól megleptem kedvesem. Este pedig tekertünk egy jót (még mindig éreztem a péntek esti megerőltetést a lábamban).
Hétfő reggel: beérek a céghez, és egy email vár, hogy "mindenki legyen benn 10-re legkésőbb, mert kliens jön". Mindezt péntek este 7 utána küldte a főnök... grrr, benn van akkor még valaki? Vagy arra is van szabály, hogy hétvégén is nézni kell a leveleket? Én soha nem szoktam.

Tegnap este elrobogtam kedvesemhez Vácra, és szinte azonnal indultunk is tekerni, mert már nagyon rég voltunk együtt és én mindig áradoztam róla, és neki is mindenképp kell jönnie, mert látnia kell azokat a szép helyeket, ahol én járok.
Szóval elindultunk, és most Visegrád irányába tekertünk... gondoltam még nyitva lesznek a büfék mire odaérünk, és majd jól befalok egy kolbászt... Sajnos nem értük el, pedig végig azért csorgott a nyálam, de azért eljutottunk addig. Kedvesemet teljesen széthajtottam, összesen 40.3km-t tettünk meg, és teljesen este volt már mire hazaértünk. A legfontosabb, hogy kibírta (egész kevés nyígással), pedig 40km nagyon sok másodikra. Úgyhogy le a kalappal előtte, nagyon ügyes volt, és nagyon kitartó. (és nagyon csinos is, nem is mertem nagyon elhagyni, nehogy valaki elrabolja...) Visszafelé az én bringámmal jött szinte végig, én meg az övével, úgyhogy újból megerősödött bennem az elhatározás, hogy kell venni egy normális bringát neki. Nem állapot, hogy 3 sebességet tud használni a 18-ból, és a féke is rettenet.
Nagyon jól éreztem magam Vácon, valami csudajó volt most. (még akkoris, ha tegnap délben ettem utóljára, mert Kedvesemnél vasszigor van, és nem szabad enni este, mert... mert csak)
De ma begovindázok... olyan rég voltam már ott, és mindenképp kell valami finom egészséges húsmentes kaját enni.

A nunkáról nem írok, mert az unalmas, és egyébként is meg kellene öljelek utána titeket, és IPcím alapján az munkás lenne.
De munka után elindultam tekerni egyet, de mivel Zsó már koradélután elindul, ezért úgy tűnt egyedül fogok menni. Föl is készültem; MP3 lejátszó, víz csak magamnak, stb... de útközben eszembe jutott, hogy talán Moszi is akar jönni, napközben ugyanis megfeddett, hogy miért nem hívom őt is (mintha tudtam volna, hogy ő nagy bringás... csak azt tudtam, hogy tud görizni). Hát hívtam, és legnagyobb meglepetésemre azt mondta jön. Jól megvártam, és mentünk egy kicsi 3H-s kört. Nagyon jól bírta, teljesen meg voltam lepődve, végig tartotta a lépést, nem maradt le egyeltalán. (kulacsot viszont be kellene szereznie) Kellemes kört mentünk. (Ma reggel láttam, tud járni, úgyhogy nagyon nem viselte meg a dolog)
Ma reggel korán keltem, mert vittem az autót szervízbe olajcserére. Átnéztek rajta mindent, és mivel kértem hogy lehessek ott végig, ezért nem kellett mást kicserélni, csak ami tényleg szükséges volt , úgyhogy csak egy olajcserét fizettem összesen. Egész olcsó volt, 21k-t fizettem. Örülök hogy ilyen autót vettem, nem megy rá a gyatyám a fenntartására. (lekopogja)

Szombat reggel indultam Kellys Klubbos bringázásra, Pilis-Szentendre környékére mentünk, nagyon jó volt. Ettem finom barackos-mézes-csirkét, és tekertem 92km-t. És most sokkal jobban bírtam, mint előzőleg, amikor 90km-es táv volt.
Este a meetes társasággal mentünk Transformerst nézni, ami meglepően jó film volt, meglepő, hogy nem rontották el, jól szórakoztunk. Utána még megnéztük a Vaskabátok (Hot Fuzz) című filmet is, ami szintén díjnyertes, szétröhögtük rajta magunkat. 2 jó film egy este, ilyen nem volt már évek óta.
Másnap eredetileg kedvesemhez mentem volna, de lemondta a találkozót, mert... noss nem mondta miért, biztos randija volt. A lényeg, hogy bánatomban elmentem bringázni megint, és Zsóval kitekertünk Szentendrére, és ettünk egy jó palacsintát. Utána pedig találtunk a Ráday utcában egy nagyon jó fagyizót.
Utána pedig anime-t néztem.
150km a hétvégén... elégedett vagyok.

Tegnap volt a napja, amikor megtartottuk az első japánóránkat, én vállaltam hogy fölkészülök valamelyest, meg írtam mindenkinek, hogy jöjjenek minél többen, stb. Végül öten voltunk, Anna, Bea, Tamás, Zsó és én. Mivel az időjárás a "csepereg az eső" és a "rohadt nagy szél van és még hideg is" közül próbált választani így a belső térben tartandó órára szavaztunk, úgyhogy beültünk a Potalába, mivel úgyis régen ittam már Masala teát, és a kellemes emlékek felfrissítésre szorultak. Szerencsére kezdetben miénk volt az egész fölső "nagybarlang", úgyhogy nyugodtan tudtunk beszélgetni, és később sem voltak sokat, tudtunk jól tanulni. Nem készültem túl sokat, 1 A4-es lapnyi volt az egész, azt hittem végigszaladunk rajta kb 5 perc alatt, ehelyett végig azt csináltuk, és tök jó volt.
Megnéztem a Shooter című filmet is, és az is tök jó volt (ha leszámítjuk a lengedező amerikai zászlót, meg a hazafias felhangokat), jól szórakoztam. Ajánlom mindenkinek.

Rég írtam, pedig sokminden történt velem azóta, hogy utóljára bármi velem kapcsolatos dolog kikerült ide. A bringamánia még megvan, sőt; a hétvégén kb 100km-t raktam bele megint a gépbe. Szombat délelőtt egyedül tekertem egyet a budai hg-ben (50km kb), utána vasárnap ugyanazt az utat megmutattam két ismerősnek is, és nagyon jó volt. Érzem a lábamban rendesen...
Szombaton emellett volt még egy tblack-buli is, autóval kimentünk gödöllőre, és sütörrünk grillen meg parázson finom dolgokat, és reeengeteget zabáltunk és beszélgettünk és tök jó volt. hajnal 4-5 között értem haza.
Vasárnap majd délig aludtam, utána megbeszélésre mentem, ahol kitárgyaltuk az amerikai utazás részleteit. Utána én elrobogtam megint tekerni, és akkor lett meg a 2. 50km.
Ma reggel néztem, vinnem kellene szervízbe az autót... évente kell, és tavaly júliusban volt utoljára... grr, az is biztos soksok pénzbe fog kerülni...