Ezt is megértem, utolsó nap! Holnap hajnalban megyek haza, még azt kell túlélni (meg úgy egyébként az egész holnapi napot), és cooool. Nagyon várom már.
Argh.... mindenki engem akar: Zsónak kéne csinálni cuccot, Viktor is megjelent egy régi (pont tegnap néztem, 2006 végén csináltam) cuccal, amit neki csináltam, hogy kéne supportálni (és vihargyorsan, tegnapra, amit utálok ), emellett viszont barátnőmmel foglalkoznék leginkább. Unokatesómékat, anyámat is szervezni kell, holnap utazom, pakolni kell, áááá...
Szóval tegnap este az volt a taszk édesanyámmal, hogy rakjuk rendbe a dobozt, amiben 1 éve kijött a bringa. Azóta a doboz (kartonpapír) lenn pihent a szuterénben, kissé már rohadt is az alja, meg a legutóbbi repülőút is megviselte kissé, ha nem is szakadt ronggyá, lyukak és nyomok voltak rajta. Sokat gondolkoztam korábban rajta, hogy mi legyen, vegyek egy új dobozt, hozzam ki bőröndben, vagy ezt javítsam meg valahogy. Végül vettem 3 guriga barna csomagoló-ragasztószalagot (tudod, amivel a boltban leragasztják a TV dobozát, olyan mint a cellux, csak sötétbarna, és széles). Na, úgy gondoltam, hogy ezzel megerősítem kicsit a dobozt, a visszautat kibírja. És mivel van 3 guriga, nem kell spórolni sem vele. Hát nem spóroltunk, körbe betekertem 1 sorral teljesen, az alját még egyel, és még majd fog kapni további erősítést ha benne lesz a canga. Eddig 2 guriga fogyott el teljesen, a 3. még bontatlanul megvan, és a doboz... hát azt nem mondom, hogy mintha új lenne, de azért bizodalmat kelt, és reménykedem, hogy egyben megússza a bringa. Még le kell szerelni a kormányát, és fölragasztani a vázra, de ha az kész van, akkor teljesen csomagolható állapotú.
Szokott lenni a reptereken ilyen bőröndcsomagoló fóliázó szolgáltatás, használta azt már valaki? Mert lehet hogy betekertetem olyanba is. Amit nem tudok, hogy ekkora méretet tudnak-e vállalni... de majd meglátjuk.
Ma délután érkezik unokatesóm, anyám megy ki eléjük az állomásra. Sűrű lesz a mai program. Meg a holnap reggeli is.
De nemsoká utazom hazaaaa!!!

Egyre inkább érzem, hogy nemsoká megyek haza. Tegnap hazavittem a 3kilós bringaláncomat a céges tárolóból, ma reggel meg szétszedtem a biciklit. Pontosabban levettem a pedálokat, meg kivettem az első kereket. Kicsit tartottam tőle, hogy a 1 év alatt, amíg kinn volt összeértek a fémek (a pedálnál), és nem fogok vele boldogulni, de szerencsére nem húztam meg nagyon, úgyhogy csak a lánctányér oldalival szenvedtem kicsit. Még rendbe kell tenni a dobozt, bepakolni (mai és holnapi feladat), és minden kész az indulásra.
Édesanyám meglepően kezdi magát kiismerni Osloban. Na jó, női mércével mérve, ami azt jelenti, hogy már gyalog eltalál a központi pu-ig. Ez tök jó, mert szükség lesz rá, ugyanis holnap este érkezik unokatesóm és barátnője, akik elé nem tudok kimenni, mert akkor még dolgozom, úgyhogy édesanyám megy ki, és elvezeti őket a lakáshoz. Legalábbis ez a terv.
Nekem meg legalább 3 dologgal kellene komolyab foglalkozni, de inkább Julival dumálok... és ez TÖK JÓ!

Még 3 nap van, és megyek haza szabira. Hű... de várom már, főleg hogy Julit láthassam. Tegnap egyébként jobb hangulatban volt mint vasárnap, és így beszélgettünk egy nagyon kellemeset. Már rettenetesen hiányzott egy ilyen esti csevej, az együtt nevetés és beszólogatás (külföldön volt 5 hétig, alig tudtunk dumálni ).
Anyámmal voltunk sétálni tegnap este megint: most a királyi palotát körbe és a tőle induló Karl Johans gate-n sétálunk le egészen a pályaudvarig. Ez nem olyan sok, de a szombati nagyobb, meg a pénteki bemelegítő sétát még mindig éreztük a lábunkban, úgyhogy tegnapra elég volt ennyi. Ha ma nem esik estig, akkor elmegyünk és körbejárjuk Sognsvant, és azzal szinte mindent megmutattam neki, amit érdemes megnézni Osloból... nem voltunk még az operánál, szigeten, és fönn Frognerseterenen sem (meg a símúzeumban sem, de azt nem is tudom nyitva van-e, mivel a sáncot éppen átépítik) Úgyhogy szerintem eléggé sok mindent megmutattam, anyám boldog lehet.
Ma esti tervek között szerepel az is, hogy elkezdem szétszedni a bringámat, és előkészítem a hazavitelre. Vajon le tudom venni a pedálokat? Ha nem, az eléggé nagy problémát jelentene.

Megérkezett anyám, vele voltam hétvégén. De menjünk szép sorjában, kezdve Péntektől, amikor 12 körül leléptem a gyárból, hogy anyám elé menjek a reptérre (semmilyen nyelvet nem beszél, és még nem nagyon járt ilyen messze külföldön), úgyhogy nem bíztam benne, hogy boldogul. Gond nélkül odaértem, gond nélkül megtaláltuk egymást, úgyhogy minden OK volt. Flytogettel eljöttünk a központi pu-ig. Gyaloglás közben persze letört a bőröndjének a görgőjének a fele, utána meg én törtem le a maradékot. (vadi új bőrönd, de a görgő ilyen 3 tizedmm vastag lágyműanyagból volt. Nem tudom ki tervezte, de hogy nem 20kg-os súllyal számolt, az biztos.) A lényeg, hogy nekem kellett elcipelnem a bőröndöt a vasútállomástól hazáig. Grrr... pedig mondtam anyámnak, hogy ne hozzon semmit, és leginkább kaját ne. Úúúúgy reménykedtem, hogy megérti... de nem. Azt mondta, hogy csak egy kicsit hozott, épp csak kóstolót. Noss ez az épp csak kóstoló a következőkből állt, és fejből írom, lehet kimarad valami: nagy műanyag doboz fasírt és oldalas, másfél kiló sajt , 3-4 kiló barack + kajszi + alma, paprika, paradicsom, uborka, 2 rúd bejgli, zsömle. Egyszerűen nem bírom fölfogni, hogy mégis ezen mi a nem sok. Ha komoly fizikai munkát végzek, és csak otthon kajálok, akkor ebből elélek 1 hétig... őt meg most nem számolom, mert ő most "fogyókúrázik", úgyhogy csak uborkát eszik. Szóval elcipeltem a nettó 15 kiló kaját otthonra (közben anyáztam sokat a letört kerék miatt), és visszafogtam magam, amikor megláttam a hihetetlen ennivaló mennyiséget amit cipelnem kellett. Ekkor más sejtettem, hogy nem nagyon fogunk menni étterembe (pedig mennyire szerettem volna finom rénszarvast meg paprikás-mártásos steaket enni...), és igen, anyám közölte, hogy ő most fogyókúrázik, úgyhogy ha lehet, akkor ő nem enne semmit az étteremben, majd megkóstolja amit én rendelek. Érted, ő ott ül, bámul, miközben én falatozom. (és utána meg majd mondja, hogy minek adtam ennyi pénzt érte, amikor otthon ott a sok kaja, miért nem inkább azt eszem.) Szóval megköszöntem a naccerű ajánlatát, és sajnálkozva lemondtam a finom steakről. Majd ha jön Juli, őt talán jobban rá tudom venni, hogy menjünk fancy étterembe. Anyám meg kihagyja a legjobb dolgot Norvégiában (nevezetesen a rénszarvassültet).
Szóval ezután elindultunk járni a városban. Az időjárásjelentés szerint esős hétvégére számíthattunk (be is jött), úgyhogy mielőbb minél több dolgot meg akartam neki mutatni, mert ki tudja meddig tart ki az eső előtti idő. Úgyhogy péntek este megnéztük Aker Brygge-t, a várat és a Vigelands parkot. Jó volt, de a végére már eléggé elfáradt(unk), úgyhogy a szoborpark végét már nem láttuk. Szombaton Bygdøy volt soron, Aker Brygge-ről áthajóztunk a félszigetre, megnéztük a falumúzeumot (ettem helyben sült régifajta kenyeret, a lányka aki csinálta nagyon kedves volt... anyám persze nem kért, mert fogyókúrázik... röhelyes, de inkább sajnálom, pedig finom volt. Kaptam hozzá juharszirupot is.), Vikingmúzeumot, Kon-Tiki-t. A végére már elege lett anyumnak, úgyhogy hazajöttünk busszal. (és ekkorra már zuhogott az eső is)
Vasárnap pedig egész nap esett, úgyhogy otthon voltunk.
Van ilyen céges lépésszámláló, előző héten szerdán vagy csütörtökön kaptam. Amikor anyámmal találkoztam, akkor kb 9300 körül járt. Most 46000. Úgyhogy azért jó sokat járkátunk.
Egyelőre ennyi, de még hátra van 4 nap, amit azt hiszem nagyon nehéz lesz kibírni. Elképesztő, hogy az ember szülei mennyire idegesítőek tudnak lenni. Pedig én állítólag birkatürelmű ember vagyok...

Arghhh... elfelejtettem, hogy RSS-en is olvasnak emberek, szörnyű.
OK, mentségemre szóljon, hogy az RSS logot a blog adminja alapból nem jeleníti meg, mivel egyébként sem mond túl sokat: az RSS readerek ugyanis időközönként ránéznek az xml-re, és kész, nem jelentenek valódi olvasót.
Safaris bugot majd ha lesz kedvem megnézem... de ahhoz kellene egy Safari. Továbbra sem szeretem az Apple termékeket (beleértve a szoftvereket is), úgyhogy általában fizikai fájdalmat okoz még a Quicktime föltelepítése is. De majd ránézek talán. Safarihoz létezik JS debugger egyébként? Hmm... ha végeztem a Zsós melóval, akkor kicsit ki kéne takarítani a blogot is, jópár dolog nem működik rajta rendesen, másik jópárat meg nem is szeretek már. Amikor csináltam fun volt, de már nem tetszik (pl ez a postokat összecsukó cucc... brr, utálom.). Az adminon sem működik jól néhány JS kontrol, és a designt is meguntam. Majd lecserélem azt is.
Anyám érkezik nemsoká. Elméletileg már repül... én meg nemsoká lépek le, és megyek elé a reptérre.
Még 2 nap, és Juli hazaér, még 7 nap és én is. Hajj, de várom már...

Tekintve, hogy sikeresen elűztem az olvasóközönséget a blogomról a nagy hallgatással, így szabadon gondolkozhatok rajta, senki nem fog hülyének nézni.
Következő a problémám: adott egy site, amit csinálok, amelyen van hírek szekció. Mivel a site "internesönel", alapból több nyelvű, ezért jó lenne, ha a híreket le lehetne fordítani. De mivel a hír az már "kontent", ezért nem tehetem riszorszba őket, azok nem a site kinézetének részei. Ergó DB-be kell tenni. Ilyen esetben hogyan szokás a DB-t megcsinálni? Az alapötlet az, hogy aki csinálja a hírt, az megírja azon a nyelven (nyelveken), amit ismer, és jól beszél, és majd a fordító(k) aki(k) szorgalmas(ak), megcsinálja('k) a többi (saját) nyelvre. Tehát nem egyszerűen "van 3 nyelv, oszt' jónapot" (1 tábla, 3 mező a 3 nyelvnek, megy egy ID, és kész), hanem n db nyelv, és kell fallback a nyelvek között (fallback=ha még nincs az adott nyelvre lefordítva, akkor kapjon másik nyelven). Ráadásul, úgy lenne szép, hogy a fallback nem drótozott, hanem ha az user beállítja, hogy én beszélek magyarul, törökül meg oroszul, akkor ne angolul jelenjen meg a hír neki, ha már van orosz fordítása is. Viszont jelenjen meg nagolul, ha még nincs fordítva, mert azért mégis jó lenne, ha tudná, hogy van ilyen hír, max nem ért belőle egy kukkot sem. (vagy lehet hogy mégse jelenjen meg? mert akkor frusztrált lesz, hogy miért írnak neki ilyen krixkraxokat... de akkor alá lehet tenni egy olyat, hogy "Ez a hír még nincs lefordítva. Szeretnéd lefordítani?" És ha valaki elkezd híreket fordítani, akkor tök jól belekerül a site vérkeringésébe, és akkor szeretne majd maradni.) Szóval ezen rágódom most... minél egyszerűbbre, minél gyorsabbra kéne megcsinálni... valszeg lesz 2 tábla, egyik a hírek sorrendjének és egyéb adatainak, egy meg maga a lefordított híreknek és a nyelvének. még nem tudom. Csak az a trükkös SQL lesz szép, ami a fallbacknek megfelelően kiválogatja a híreket. Ha van ötlet, lehet szólni.
Holnap érkezik anyám. Lecsekkoltam az időjárást, egész jövőhéten esni fog, úgyhogy sokat nem fog Oslo szép arcából látni. Remélem azért legalább szombaton fogom tudni vinni ide-oda, mert nem akarom, hogy egész héten otthon üljön, és semmit ne lásson a városból.
Továbbá mivel megáztam előzőleg a bringával, így most kicsit nehezen működik a hátsó váltó... olajom meg nincs itt, úgyhogy ha hazaviszem, akkor nagyon rendbe kell tetetni!

Az előző post utáni események: természetesen 3 perc bringázás után megint eleredt az eső, úgyhogy bőrig áztam mire hazaértem. Az alsóneműből csavarni lehetett, a cipőmből önteni az áldást. Kedden persze napfényes idő, de nem tudtam bringázni, mert bár a ruhák megszáradtak (amiből nincs váltás), viszont a cipőm nem, úgyhogy kénytelen voltam metrózni. Ma reggel meg (szerda) megnéztem az időjárásjelentést, és esőt mondott, úgyhogy inkább kihagytam a tekerést. Szerencsére, mivel megint jól eláztam amikor sétáltam föl a gyárépülethez. De most legalább nem volt a hátamon a bringás sárcsík...
Szóval, hol is hagytam abba a tervek szövetének mesélését? Ott, hogy LAN után visszarepülünk Julival Osloba. Nekem ugye munka van, úgyhogy ő majd ellesz valahogy hétközben. A 3 hétvégéből 2-re van szervezett programunk már most: először megyünk Dániába Legoland-et nézni (nagy hajóval, kíváncsi leszek... remélem nem leszek tengeribeteg.), utána meg meglátogatjuk Stavangert és környékét: Kjeragboltent és Preikestolent mindenképp meg szeretném nézni, meglátjuk belefér-e. Ez vonatos út lesz, szintén kíváncsi leszek rá. (főleg hogy hogyan tudunk úgy kocsit bérelni, hogy le is tudjuk adni... norvégiában minden  zárva van vasárnap. Minden!)
Szóval egyelőre ez a terv, aztán majd meglátjuk.
Jelen pillanatban arra vágyom a legjobban, hogy legyen már jó idő, mert több mint 1 hete kisebb-nagyobb megszakításokkal esik az eső, és így nem lehet normális, hosszabb, városból kimenős bringatúrákat szervezni. Voltam már pár helyen, de még szeretnék menni mielőtt hazaviszem a gépet (erre egyre kevesebb esélyt látok, mivel anyám befut most pénteken, őt fogom körbevezetni mindenfelé a hétvégén). Azért legalább munkába jó lenne bringával járni...

Nagyon régen írtam már blogot. Nem is tudom az idejét, de a Pitcsoda által nekem adott, és azóta is használt blogadmin jelszóra még most is emlékszem. Tudom nem túl secure ez így, dehát ez van, lusta vagyok.
Még mindig Osloban, még mindig ugyanúgy kb. Erről valahogy egyeltalán nem akarok írni.
Inkább lássuk a terveket, mi is az, amit most várok, amiért érdemes csinálni, amit éppen csinálok, pedig nem szeretem.
Jön anyám a hétvégén, pontosabban pénteken. Igen, ezt is megértem, hogy anyám meglátogat idekinn engem, és velem lesz 1 héten át. Nem voltam vele egy fedél alatt ennyi ideig 18 éves korom óta, ami már több mint 10 éve volt. Őszintén szólva kicsit tartok a dologtól, nehéz a szüleimet elviselni másfél napnál tovább. A reptérre megyek ki elé, mivel nem tartom valószínűnek, hogy 0 nyelvismerettel nagyon elboldogulna, nem az a típus, aki a jég hátán is megél, és mindenkivel tud legalább mutogatva kommunikálni. A tervek szerint a "megmutatom anyámnak a várost" címszó alatt elviszem pár finomabb étterembe, és jól megkajálok (na jó, ő is enni fog ), és mellesleg elviszem a szép helyekre is, de a lényeg, hogy biztos eszünk rénszarvas-steaket, amit imádok. 24-én megyünk haza együtt. Előtte való nap befutnak unokatesómék is, úgyhogy teltház lesz eléggé utolsó este (/me expecting the worst... ).
Szóval pénteken hajnalban hazapályázunk anyámmal, de persze az élet nem ilyen egyszerű. Mivel anyámat fölhozza Lilla, de ő éppen kinn lesz nálam amikor visszajövünk, ezért nem fogja tudni visszavinni. Anyum hazajutása, (köszönhetően okos vezetőinknek, akik pl vasutat is építenek... majd...) 1 napi utazást jelent had ne mondjam milyen körülmények között, ezért vagy hazaviszem őt... vagy... noss más lehetőség jelenleg nincs. Viszont nekem is van 1001 dolgom, pl készülés a következő dologra, amit mindjárt leírok, így nem tudok elindulni vele azonnal, úgyhogy valószínűleg leteszem őt magamnál, és elkezdek ügyintézni mint a hülye, bevásárlás, szaladgálás céghez, postára, Julihoz, meg mindenhova. Szóval talán este el tudunk indulni. Ezzel együt legalább meglátogatom apámat is, mert jelenleg halovány fogalmam se lett volna, mikor jutok le hozzá, olyan sűrű a program.
Szombaton vissza Pestre, további ügyintézés és bevásárlás. Délután irány Gödöllő, ahol Black vár minket és mindenkit a meetről az új spéci házimoziszobával... és remélem tűzzel, ahol lehet sütögetni .
Vasárnap pedig elkezdünk lepakolni a Balatonkörbebringázásra. Igen, ez a mostani project, ezért kell soksok mindent beszerezni (pl.: Julinak komplett bringát). és ezért ülök most itt a cégnél bringás gatyában fél hétkor, ugyanis edzeni kell, viszont eleredt az eső. Az is szép menet lesz egyébként még, hogy bringát hogyan viszek haza... biztos kötekedni fognak a vámnál, mert persze a papírjait otthon hagytam... Szóval ezt találtuk ki, és gyorsan lettek társak is, Zsó, Ági, Tamás és még lehet más is. Mivel egyikőnk sem (legalábbis én és Juli sem) egy edzett iron(wo)man, ezért 3-4-5 naposra tervezem (ez a könnyítés része), viszont sátrazni fogunk (ez a nehezítés). Még soha nem aludtam sátorban, pontosabban még soha nem sátraztam... mivel a szüleim nem csináltak soha ilyet, ezelőtt meg nem volt partner, akivel lett volna rá. De titokban szerettem volna, és Juli partner az ilyesmiben, szerencsére (sőt, az Ő ötlete volt). A teljes kör kb 210km, úgyhogy 60km/napos átlaggal talán nem fogunk beledögleni.
A laza és kötelezettségmentes menetrend miatt nem tudom mikor jövünk vissza a Balcsiról (fürdeni is kéne azért... legalább egy keveset), viszont az már most tiszta, hogy Szombaton kezdődik a LAN! (Továbbá szombaton van Pit nagyonsokadik szülinapi bulija is, amire szintén hivatalosak vagyunk)
Tehát szombattól vasárnapig (9 nap, nem 2) belekockulok a gépbe jól. És már alig várom!
Hétfőn pedig repülünk ki Osloba Julival... amire már most is komoly tervek vannak, de azt majd egy következő blogpostban. Akkor sem fogunk sokat egy helyben ülni, az biztos.
Asszem útra kelek, pedig még mindig esik. meg fogok fagyni, hót csurom víz leszek, arghh... de holnap is bringával kell jönni, szégyen lenne, ha én lennék a leggyengébb a körbebringázáskor.